Ismét eljött a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallásának időszaka. Az SZJA 1%-ról sokszor elfeledkeznek nyilatkozni az adózók, és így évente mintegy 10 milliárd forint adóról nem maguk döntenek, hanem meghagyják az államnak. Pedig ez az 1% sokat jelent a civil szervezetek, így a Vega Csillagászati Egyesület számára is.
Korábbi cikkünkben már olvashattunk a Nagy Együttállásról, valamint a Jupiter és a Szaturnusz közeledési fázisában végzett együttállás észleléseiről. Simon-Zsók Anett cikkében pedig láthattuk, milyen volt a legnagyobb közelség idején a Nagy Együttállás. Ebben az írásban a VCSE-tagok észleléseiből készült válogatás, amit pár nappal később, a bolygók távolodása során figyeltek meg.
A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap januárban 7:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed január 6-án, újhold január 13-án, első negyed január 20-án, telehold január 28-án lesz.
Sajnálattal olvastam, hogy szinte senkinek sem sikerült megfigyelnie az együttállást dec. 21-én Magyarországról. Az én észlelésem nagyon kalandos volt.
Ahol én lakom, Sepsiszentgyörgyön, az időjárás-előrejelzés alacsony légköri felhőket jósolt 21-ére. Ekkor jött az ötlet, hogy valami igazán magas helyről talán lehetne észlelni a jelenséget. Olvasd tovább
A Jupiter Nap körüli keringésideje mintegy 12 év, a Szaturnuszé 30 év, ebből következik, hogy kb. 5:2 arányú középmozgás-rezonanciában állnak egymással: kb. 60 évente ismétlődik az, ahogy állnak a Naphoz képest. A Földről nézve az égre vetített mozgásukat látjuk. Ha az égen a csillagokhoz képest a Szaturnusz egy helyben állna, akkor a Jupiter, amelyik jó tucatnyi év alatt ugyanoda jut az égi körmozgása révén, ennyi időközönként együttállásban lenne vele. Valójában a Szaturnusz szintén lassan odébb megy az égbolton. Így a Jupiternek a mintegy 12 évnyi teljes keringésidő után még egy kicsit mozognia kell, hogy utolérje a Szaturnuszt, és ismét együttállásban legyen vele. A keringésidők pontos figyelembevételével azt kapjuk, hogy a Jupiter és a Szaturnusz ismétlődő együttállásaira mintegy 19,86 évenként kerül sor. Míg a Mars földközelben bekövetkező szembenállásait a csillagászatban a Mars Nagy Oppozíciójának, addig a Jupiter és a Szaturnusz együttállását Nagy Együttállásnak vagy Nagy Konjunkciónak nevezik. A fenti kép azt mutatja, hogy 2020 nyarán látszólag hogyan közelített egymáshoz a két égitest.
