A most felfedezett hatalmas, 30 fok (!) hosszúságú, főleg hidrogéngázból álló ívdarab – egy körív egy része – feltehetőleg egy mintegy százezer éve robbant szupernóva maradványa.
Ultraibolya és keskenysávú hidrogénszűrőkkel sikerült ezt az új mélyég-objektumot felfedezni. Mivel nagyon ritka és vékony alakzat, az égbolt feltehetően legnagyobb szupernóva-maradványa eddig észrevétlen maradt. Olvasd tovább
A Nap Budapesten júniusban 04:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik. Az ország keleti részeiben akár negyedórával korábban, a nyugati részen akár negyedórával később is történhet a napkelte/napnyugta. (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telihold június 5-én, utolsó negyed június 13-án, újhold június 21-én, első negyed június 28-án lesz.
A Vega Csillagászati Egyesületet már megkeresték párszor kismamák és kispapák, hogy milyen csillagászati vonatkozású keresztnevet adhatnának születendő gyermeküknek. Az alábbi lista erre a kérdésre próbál meg általánosságban válaszolni. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a lista nem teljes – ha valakinek lenne kiegészítése, kérjük, a vcse@vcse.hu címre küldje el. Köszönjük!
Az alább közölt névlistát a Nyelvtudományi Intézet 2009 óta havonta frissülő listájával összevetettük, hogy Magyarországon a név anyakönyvezhető-e vagy sem.
Leó. Fiúnév. Az Oroszlán csillagkép latin neve Leo. Anyakönyvezhető Magyarországon.
Míra. Lánynév. Magyarországon anyakönyvezhető. Az Omikron Ceti csillagot nevezte el Mira-nak, vagyis csodálatosnak érdekes fényváltozása miatt Hevelius a 17. században.
A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telihold május 7-én, utolsó negyed május 14-én, újhold május 22-én, első negyed május 30-án lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Az aktuális felhőképet, csillagos égboltképet, a Nap állapotát itt meg lehet tekinteni.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
05.04. 22:00 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
05.07. 21:20 A Hold mögül kilép a 32 Librae (5,6 magnitúdó, 100%-os fázis).
05.12. 02:32 A Jupiter és a Szaturnusz a 74,2%-os Hold közelében.
05.15. 02:28 A Mars 3,5°-ra a 45%-os fázisú Holdtól a Vízöntő csillagképben.
05.18. 02:23 A Jupiter és Szaturnusz 5°-os közelsége a Nyilas csillagképben.
05.23. 18:47 25 órás holdsarló 3° magasan a Merkúr és a Vénusz közelében.
05.30. 19:14 A Merkúr kedvező esti láthatósága, 10° magasság és 48%-os fázis.
05.31. 22:51 Az Io fogyatkozásának kezdete.
05.31. 23:58 A Ganymedes fogyatkozásának vége.
A Merkúr láthatósága gyorsan javul a hónap közepétől, a hónap végén két órával nyugszik a Nap után.
A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége kiváló, de láthatósága gyorsan romlik a hónap utolsó harmadában, 31-ére eltűnik az alkonyati fényben. Fényessége -4,1 magnitúdó, fázisa 0,5%-ra csökken.
A Mars éjfélkor kel, délkeleten-délen kereshető, gyorsan fényesedik 0 magnitúdóra, átmérője 9,2″-re nő.
A Jupiter éjfél körül kel, déli irányban kereshető, -2,5 magnitúdós.
A Szaturnusz éjfél körül kel, alacsonyan a délkeleti ég alján található, fényessége 0,5 magnitúdó.
Az Uránusz a hónap végétől megfigyelhető a délkeleti ég alján, hajnalban kel. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz hajnalban kel, szürkületben kereshető a Vízöntő csillagképben, a délkeleti látóhatáron.
Egy kép a C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről fentebb, és az üstökös mozgása animált gifen lejjebb:
Még 2020. február 29-én csináltam egy kisebb sorozatot C/2020 A2 (Iwamoto) üstökösről. Az idő tájt próbáltam ki a nemrég beszerzett Lacerta MGen vezetőkamerát. Az üstökös akkor kb. 12-13 magnitúdó fényességű volt. E sorok írásakor, 2020 áprilisában a Szekeres csillagképben jár és olyan 19-20 magnitúdós. Az üstököst 2020. január 8-án fedezték fel 12 magnitúdó körüli fényességnél. Retrográd pályán mozog a Naprendszerben (inklinációja 121 fok), excentricitása nagy (0,999-nél is nagyobb), keringésideje 1106 év körüli lehet.
Készítés időpontja és helye: 2020. február 29., Boba.
Műszer: 200/1000 Newton-távcső (SkyWatcher gyártmány).
Állvány: EQ-5, GoTo-funkcióval.
Kamera: átalakítatlan Canon EOS 1300D.
Expozíciós idő: 35 db 1 perces fotó.
A képeket külön-külön Photoshop Express programmal javítottam, majd on-line elérhető szolgáltatással animált gif formátumba szerkesztettem.
