A csillagászok nagyon sokáig, az amatőrcsillagászok pedig még tovább csak szemmel tekintettek bele a távcsőbe. Az ilyen észlelést nevezzük vizuális észlelésnek. Sokszor rajzban örökítik meg a látványt: most egy ilyen észlelést közlünk. A rajzos észlelés olcsóbb, mint a fotografikus, kevesebb munkával jár, és bár az emberi szem nem olyan érzékeny, mint a fotográfia, a száz-millió fényévekre lévő objektumokat a saját szemünkkel látni csodás, felemelő élmény… Főleg, ha nagy távcsőben részleteket is látunk!
A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése: NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold október 6-án, első negyed október 13-án, telehold október 20-án, utolsó negyed október 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
10.05. 04:14 31 órás holdsarló 10° magasan az hajnali égen
10.07. 16:46 30 órás holdsarló 1° magasan az esti égen
10.10. A Déli Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5)
10.16. 19:06 A 86%-os fázisú holdkorong peremétől 1′ 24″-re látható a Tau-2 Aquarii jelű csillag (4,1 magnitúdós)
10.21/22. Az Orionidák meteorraj maximuma
10.20. 00:46 A 100%-os fázisú holdkorong peremétől 6′ 13″-re látható a 89 Piscium jelű csillag (5,1 magnitúdós)
10.25. A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja (56%-os fázis, Szűz csillagkép)
10.29. A Vénusz legnagyobb keleti elongációja (49%-os fázis, Kígyótartó csillagkép)
Október 29-én csak egyetlen Galilei-hold, nevezetesen az Europa fog látszódni a Jupiter mellett. 19:48 UT-kor (21:48 NYISZ-kor) az Io a bolygó elé kerül, 21:05-kor az árnyéka kerül a bolygóra; 20:55 UT-kor (22:55 NYISZ-kor) a Ganymedes, 21:25 UT-kor (23:25 UT) a Callisto fog a Jupiter árnyékába merülni (holdfogyatkozást szenvednek el). Kisebb műszerekkel ekkor csak az Europa látszik a Jupiter mellett, bár nagy műszerekkel az Io-t fel lehet ismerni a Jupiter korongja előtt.
A Merkúr a hónap első felében kedvezőtlen helyzetben van, viszont 15-én már fél órával napkelte előtt kereshető keleten. A hónap második felében láthatósága gyorsan javul, 25-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe.
A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, 29-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe. -4,5 magnitúdós, 49%-ra esik a fázisa, átmérője 25″-re nő.
A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.
A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,6 magnitúdós.
A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,6 magnitúdó.
Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.
A hó végén visszaállunk a nyáriról a téli időszámításra! (Október 31-én, vasárnap hajnalban.)
A Hattyú csillagképben látszódó híres Fátyol-ködnek egy kevésbé sokszor emlegetett része az IC 1340 jelölést viseli. Ebben a cikkben alaposan áttekintettük, hogy a hatalmas kiterjedésű, 3° látszó méretű – azaz átmérője megfelel a telehold hatszorosának az égen! – Fátyol-köd melyik része milyen néven ismert. Abban a cikkben egy igen jó áttekintő térképet is közöltünk a ködről, érdemes megtekinteni. Az IC 1340 a köd keleti részén található csomósodás. A régi időkben vizuálisan először csak a köd legfényesebb részeit fedezték fel, ezért az különböző NGC számokon ismert (NGC 6960, 6974, 6979, 6992, 6995), később fotografikusan, az egyre érzékenyebb anyagokkal dolgozva összeállt a köd teljes kiterjedése, amiben itt-ott fényesebb-halványabb részek vannak. A köd egyik része az IC 1340 nevet viseli. Az IC 1340 látszólagos fényessége V = 7 magnitúdó.
2021. augusztus 12-13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült a fenti fénykép a Fátyol- ködnek erről a részéről. A képen az északi irány balra van.
A Fátyol-köd egy körülbelül 5000 évvel ezelőtti szupernóva-kitörés maradványa. Összetett, szálas szerkezete összetéveszthetetlenné teszi más objektumokkal.
Vizuálisan nem könnyű megfigyelni, sötét, fényszennyezettségtől mentes eget kíván. Gyakran használnak OIII szűrőt a megfigyelésre, amely csak a kétszeresen ionizált oxigén keskeny vonalai környékén engedi át a fényt. Így gyakorlatilag minden zavaró tényezőt ki lehet szűrni, a köd és az égi háttér közötti kontraszt jelentősen megemelkedik. Ráadásul a kétszeresen ionizált oxigén fénye igen jellemző a Fátyol-ködre. Tehát a szűrővel a köd egyfajta kémiai analízisét hajthatjuk végre. A zöldes részek a hidrogénre utalnak, a sárgás részeken kén is található, míg a kék és a lila részeken az oxigén dominál. Az OIII szűrő használata akkor előnyös, ha minél nagyobb távcsövet használunk. A nyári táborban és a 2021-es ausztriai észlelőhétvégén is nagy élmény volt az egész Fátyol-ködöt látni Nagy Balázs 12 cm-es apokromátjában, amit OIII szűrővel látott el. A nagy látómező lehetővé tette az egész ködkomplexum megfigyelését, és láthattuk, hogyan látszik ma a felrobbant csillag részeinek szétvetett ködössége az égbolton.
A 2021. aug. 13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az Sh2-190 jelű emissziós ködről, más néven a Szív-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x31x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén-, oxigén- és kénszűrők segítségével. A kénszűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszt is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül.
A ködösség a Cassiopeia csillagképben, a Tejút Perzeusz-karában található, a Lélek-köd és a Perzeusz-beli Ikerhalmaz közelében.
Fotografikus megfigyelés során könnyen megfigyelhető a ködösség nevét adó, szívhez hasonló forma. Az emissziós köd közepén feltűnő csillagcsoportosulás figyelhető meg, a csillagok egy örvénylő-kígyózó gáz-alakzatot vesznek körbe. A nyílthalmaz a Melotte 15, mely néhány, a Napnál ötvenszer nagyobb, és számos kisebb csillagot tartalmaz, ezeknek sugárzása ionizálja a hidrogénből álló ködöt. A nyílthalmaz kora 1,5 millió év, 7500 fényévre található a Földtől.
A 2021. aug. 10-ei és 11-ei éjszakán, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az NGC 7380 jelű emissziós ködről, más néven a Varázsló-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 2x31x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.