Kategória-archívum: Észlelés

Észlelések

A Jupiter és Hold fotografikus észlelése 2018. 05. 21. – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

2018. május 21-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Jupiterről és a Holdról készítettem. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készült, kiegészítve egy Televue 3x Barlow-lencsével. A rögzítés Firecapture, a feldolgozás Autostakkert 3, Registax és Photoshop szoftverekkel történt.

VCSE – Jupiter 2018. május 21. – Ágoston Zsolt

Először a Jupiter megfigyelését kezdtem el, még a bolygókamera elindítása előtt vizuálisan is megfigyeltem az óriásbolygót, a Barlow-lencséhez csatlakoztatott 10 mm-es Plössl okulárral, ami 240-szeres nagyítást tett lehetővé, így a fenti képhez hasonlóan megfigyelhető volt a Nagy Vörös Folt, illetve a középső, sötétebb színű felhősávokban halvány fodrozódásokat is észrevettem. Halványan az Europa hold is észrevehető volt a Jupitertől délkeletre. A kamera csatlakoztatása után több felvételt is készítettem, az egyedüli probléma, amit csak a feldolgozás előtt vettem észre, hogy a Firecapture jóval kevesebb képet rögzített a 90 másodperces hosszú videofelvétel alatt, mint amit szerettem volna készíteni. A fenti kép 23 óra 30 perckor készült, 800 kép legjobb harminc százalékából állította össze az Autostakkert 3 szoftver.

VCSE – A Maurolycus-kráter a Holdon 2018. május 21. – Ágoston Zsolt

A jupiterfelvételek között a Holdat is megfigyeltem, látványosabb felszíni alakzatot kerestem. A 76 másodperces felvétel alatt 500 kép készült, ebből a legjobb 80 képet állította össze az Autostakkert 3. Holdtérképek átnézése után a legnagyobb krátert Maurolycus-kráterként azonosítottam.

Az egyesített képeket Registax segítségével élesítettem, majd Photoshoppal további finomításokat végeztem.

A Jupiter szelleme (NGC 3242) – Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

Az NGC 3242 jelű planetárisködöt William Herschel fedezte fel 1785. február 7-én. A Hydra (Vizikígyó) csillagképben látszik -18 fokos deklinációnál. Fényes, 8,6 magnitúdós és 25″ átmérőjű. Az alábbi felvételt a Hubble Űrtávcső (HST) készítette róla.

VCSE - Az NGC 3242 planetárisköd a HST-vel - HST
VCSE – Az NGC 3242 planetárisköd a HST-vel – HST

Mivel távcsőben kb. feleakkorának látszik, mint a Jupiter, és elég bolygószerű kinézete van, a “Jupiter szellemének” vagy “Szem-ködnek” is nevezik. 1500 évvel ezelőtt alakulhattak ki belső részei. Valódi mérete két fényév lehet, és egy 11 mag-s fehér törpe van a közepén. Egyes leírások szerint kékesnek, zöldesnek látszik távcsőben, de én inkább sárgásnak láttam.

Ezt a ködöt eddig nem észleltem, most vizuálisan kerestem fel 2018. április 20/21-e éjszakáján. Az első negyed előtti, 27%-os fázisú Hold nem volt túl zavaró. 127/1500-as Makszutov-Cassegrain típusú távcsövet használtam, GoTo-s EQ-3-as mechanikán és a GoTo-funkciót igénybe vettem felkereséséhez (a távcső és a mechanika is a SkyWatcher cég gyártmánya). 28 mm-es Apex és 9 mm-es Planetary Okulárokat használtam az észleléshez, ezekkel – kerektve – 53x-os és 167-szeres nagyítást értem el. Most nem használtam az UHC-szűrőt ehhez a planetárishoz (PL).

Bár deklinációja miatt elég alacsonyan volt – és még a Hold fennléte, illetve a PL delelése előtt vetettem rá nem egy pillantást -, már 53x-os nagyításnál is feltűnt a közepesen gazdag látómezőben (LM), hogy míg a csillagok pontszerűek, ez bizony egy kiterjedt objektum!

167x-es nagyítással még jobb volt a látvány. A látómezőbe két elég fényes csillag befért, így a fókuszálás egyszerű volt. Jó fél ívpercesre saccoltam méretét. Talán a gyűrű alakját is sejteni véltem! Ha lett volna rövidebb fókuszú okulárom, és talán másfélszer-kétszer ekkora távcsövem, egészen biztosan fel lehetne oldani az alakját. Így viszont legtöbbször napraforgószerűnek látszódott, ahogy annak szirmai egymásra borulnak (ez a jó átlátszóságnak (T=4/5) és a közepes, talán S=4/10-es nyugodtságnak lehet köszönni, nem valós az ilyen alakzat, a légköri turbulenciák hozzák létre). Teljesen kiterjedt, nagyméretű planetárisnak bizonyult a műszerben. Áprilisban még jól lehet észlelni, de még májusban is éjfél után, negyedegykor nyugszik csak, így az éjszaka első felében látható. Jó észlelést!

2018. májusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

A következőkben a májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez  szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:15 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2h, NYISZ=KözEI+ 1h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed május 8-án, újhold május 15-én, első negyed május 22-én, telehold május 29-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugtakor megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter napnyugtától figyelhető meg, a Mars, Szaturnusz és Neptunusz napkelte előtt egy-két órával déli, délkeleti irányban láthatóak. A Merkúr és Uránusz csak napkeltekor figyelhetőek meg.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

05.04. 23:39 A Szaturnusz 2,3°-ra a 78%-os fázisú Holdtól a Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
05.06. 02:45 A Mars 2,7°-ra a 68%-os fázisú Holdtól a  Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
05.09. 0:03 Az Io fogyatkozásának kezdete 02:14-ig, a Jupiter oppozícióban.
05.09 06:00 Aquaridák meteorraj maximuma.
05.17 19:13 A Vénusz 5,5°-ra a 7%-os fázisú Holdtól a Bika (Taurus) csillagképben.
05.21. 18:59 A Vénusz kedvező esti láthatósága, -4 magnitúdó, 83%-os fázis.
05.27. 19:54 A Jupiter 3,1°-ra a 97%-os fázisú Holdtól a Mérleg (Libra) csillagképben.
05.31. 23:12 A Ganymedes fogyatkozásának kezdete 06.01. 00:56-ig.

Olvasd tovább →

Hold mozaik 2018. április 20. – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

2018. április 20-án, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Holdról készítettem. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készült, három panel egyesítésével kapott mozaikként. A rögzítés Sharpcap, a feldolgozás Autostakkert, Registax és Photoshop szoftverekkel történt.

VCSE - Hold mozaik 2018. április 20.
VCSE – Hold mozaik 2018. április 20.

Sokszor készítettem fényképet a Holdról sokféle eszközzel, első csillagászati képeim is égi kísérőnkről készültek, de nem értem el azt a minőséget, amit szerettem volna. Most egy ASI 224 hold- és bolygókamera birtokában, tesztkép jelleggel készítettem egy Hold mozaikot három kép összeillesztéséből.

Egyelőre infravörös szűrő nélkül, panelenként másfél perces felvételeket készítettem, 12 000 képből a legjobb 2000-et raktam össze Autostakkert2 segítségével, majd Photoshoppal illesztettem össze egy mozaikká a paneleket; ezután Registax 6 segítségével feldolgoztam a képet. Végül Photoshopban további finomításokat végeztem.

A Sharpless 202-es objektum – Schmall Rafael

Feltöltve : Szerkesztette :

A Sharpless 202 egy hatalmas hidrogénfelhő rendszer, melyben a Stock 23-as számú nyílt csillaghalmaz helyezkedik el.

VCSE - Sharpless 202 - Schmall Rafael
VCSE – Sharpless 202 – Schmall Rafael

A vörös a hidrogén emissziója, de például atomos oxigén egyáltalán nincs a területben.  A sötét kar egy porfelhő, mely teljesen elfedi a mögöttük világító csillagok fényét. A csillaghalmaz előterében további porfelhők vannak, melyek halvány derengést adnak a területnek. A szomszédságban a vdB 14 és 15 van, melyeknél több reflexiós csillagköd is található. A kis csillaghalmazt akár kistávcsővel is megtalálhatjuk a Camelopardalis (Zsiráf) csillagképben. 

A kép adatai:

Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton
Mechanika 1: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Mechanika 2: SkyWatcher EQ-6 Pro mechanika SynScan vezérléssel
Kamera: Canon EOS 1100D (átalakított)
Vezetőegység: Lacerta/MGEN standalone autoguider
Szűrő 1: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Szűrő 2: Astronomik Ha 12nm EOS Clip
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor f/4 távcsövekhez
Exp. idő: 280×300 sec RGB, ISO800
Helyszín: Zselici Csillagpark

Stewart Sharpless-ről és katalógusáról itt lehet bővebben olvasni. Sidney van den Berg vdB-katalógusáról pedig pár szóban itt emlékeztünk meg. (A vdB katalógust sokszor VdB rövidítéssel lehet megtalálni, máskor VDB-vel, utóbbi biztosan helytelen – a szerk.)