Elhalványodott a Florence-kisbolygó – Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

2017. szeptember 1-én jelentős földközelségben volt a (3122) Florence kisbolygó: mintegy hét millió km-re közelítette meg Földünket. 1890-2500 között ekkor volt a legközelebb a Földhöz. Tagtársaink több alkalommal is sikeresen észlelték (pl. Kocsis Antal 2017. aug. 30-án, Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd aug. 31-én, ami itt és itt érhető el,  szept. 5-én). A kisbolygó földközelségéről itt írtunk, holdjai felfedezéséről pedig itt.

2017. október 1-én, földközelsége után ismét sikerült észlelnük a kisbolygót. Az előrejelzések szerint a szeptember elejei 8,7 mg-ról október 1-ére már 13,8 mg-re halványodott el, vagyis 110-szer halványabb már, mint szept. 1-én volt.

Mozgása is lelassult, percenként kb. 20 ívmásodperc helyett már csak kb, 0,9″/perc sebességgel mozog az égen idén október elején.

VCSE - A (3122) Florence kisbolygó 2017. október 1-én kora este. A vezetés hibái és az élességállítás elmulasztása miatt miatt a csillagok kissé banán alakúak. Az összeadott hét képen a kisbolygó csíkot húz, ez a csík a kisbolygó látszó, csillagok háttere előtti mozgásának következménye. - Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd felvétele
VCSE – A (3122) Florence kisbolygó 2017. október 1-én kora este. A vezetés hibái és az élességállítás elmulasztása miatt miatt a csillagok kissé banán alakúak. Az összeadott hét képen a kisbolygó csíkot húz, ez a csík a kisbolygó látszó, csillagok háttere előtti mozgásának következménye. – Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd felvétele

A VCSE Távvezérelt Csillagviszgálójában hét felvételt sikerült készítenünk 2017. október 1-én 18:40 UT és és 19:14 UT között 250/1200-as Newton távcsővel, ISO 1600 érzékenységgel, hozzábetőleg 5 percenként készítve egy-egy 30 sec-es képet. Az első negyed utáni, telehold előtti, kb. 83%-os fázisú Hold, valamint a leszálló párásság zavarta az észlelést a megyeszékhely fényein túl is. Végül azért kellett abbahagynunk az észlelést, mert a csillagok eltűntek az égről is, a képekről is, az átlátszóság változása miatt…

VCSE - Az előző kép negatívba átfordítva. A kép közepén lévő csík a Florence-kisbolygó nyoma.
VCSE – Az előző kép negatívba átfordítva. A kép közepén lévő csík a Florence-kisbolygó nyoma.

A fenti kép a hét kép összegét tartalmazza. Az észleléseket Csizmadia Szilárd végezte, a képfeldolgozást Ágoston Zsolt.

Míg aug. 31-én, illetve szept. 5-én mozgása alapján azonnal és könnyen sikerült azonosítani az akkor 8,7, ill. 10,5 mg-s kisbolygót, most sokkal nehezebben ment a már 13,8 mg-re elhalványodott aszteroida felismerése. Az Aladin szoftverrel eltöltött, a területről nagyobb távcsővel készült képeken a környező csillagokat felismertük, ezért elkezdtünk képeket készíteni, hogy akkor az összeadott képen majd a kisbolygó is rajta lesz. De csak az összeadott képeken, a kisbolygó elmozdulásából származó csíkot megpillantva ismertük fel a kisbolygót. Utána már az eredeti képeken is megtaláltuk a távcsövünkben és a rossz ég mellett már nagyon halvány kisbolygót.

Csodálatos élmény látni csillagrendszerünket működés közben, ahogy nyomonkövethetjük, a Földtül egyre jobban eltávolód, kb. 5 km-es kisbolygó hogyan halványodott el az elmúlt egy hónap és egy nap során.

29P/Schwassmann-Wachmann 1 – Kocsis Antal

Feltöltve : Szerkesztette :

Az alábbi felvételek 2017. augusztus 29-én készültek a 29P/Schwassmann-Wachmann 1 üstökösről, amely egész fényes kitörésben volt. A felvétel adatai: a képek 22:36:10 és 22:54:58 UT között készültek 100/900 mm ED-refraktorral, Canon 500D fényképezőgéppel ISO 1600 és 3200, 60 és 90 sec expozíciók alkalmazásával. A képkivágás kb. 18×18 ívperc méretű. A jobb láthatóság érdekében egyik-másik képet negatívban is közlöm.

 

 

2017. októberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

A következőkben októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez, illetve a VCSE őszi észlelőhétvégéjére (október 21 – 23.) szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap október hónapban 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold október 19-én, első negyed október 28-án, telehold október 5-én, utolsó negyed október 12-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. Utána áll be a teljes sötétség.

A Szaturnusz délkeleti irányban kora estig látható. A Mars és a Vénusz napkeltekor keleti irányban, alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és a Neptunusz este nyolc óra után észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint:

10.06. 04:19 A Vénusz és Mars 21,5′-es közelsége a hajnali szürkületben az Oroszlán csillagképben.
10.14. 03:19 A (8) Flora kisbolygó 6′-el északnyugatra az NGC 2304 nyílthalmaztól
10.16. 17:28 A Szaturnusz gyűrűjének legkedvezőbb láthatósága, a gyűrűk síkjának legnagyobb dőlése
10.17. 03:59 A Mars, a Vénusz és a holdsarló együttállása a Szűz csillagképben
10.19. 03:51 Az Uránusz földközelben
10.21. 06:00 Az Orionidák meteorraj maximuma (ZHR=15)
10.26. 03:36 A 24/P Schaumasse-üstökös 13′-re az NGC 3377 galaxistól, az Oroszlán csillagképben
10.27. 03:37 A 24/P Schaumasse-üstökös 22′-re az NGC 3412 galaxistól, az Oroszlán csillagképben

Október során – akár már napnyugtától – a Perzeusz csillagképben megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös. Jelenleg 8,2 magnitúdó fényességű, az elérhető becslések szerint október második felében éri el maximális fényességét: 7,5 magnitúdót; ekkor már a Zsiráf csillagképben lesz.

 

 

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M 57 és az M 27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképen az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M 103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Este tíz órától már megfigyelhetők az M 74 és M 77 galaxisok is.



22:00-tól látható a Fiastyúk, az M 36, M 37, M 38 nyílthalmazok is.


Hajnaltól megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mély-ég objektumai: az Orion-köd (M 42), Rozetta-köd (NGC 2237), Tölcsér-köd (NGC 2264) és Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

 

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2017-et és Stellariumot használtam, október 22-i dátummal.

2017. szeptember, Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

2017. szeptember 23. reggel 05:50 és 06:10 NYISZ között Zalaegerszeg Landorhegy városrészéről, a Pais Dezső utca környékéről, egy játszótér melletti rézsű tetejéről figyeltem meg a Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállást, amit fotografikusan is megörökítettem. A fényképek készítéséhez Canon 6D fényképezőgépet és Samyang 14 mm/f2,8; illetve Helios 44-M4 58 mm/f2 objektíveket használtam, ISO 800 érzékenységgel és 1-3 s záridővel. Az égen csak egy felhőcsík volt, az viszont eltakarta a Marsot. A kedvezőtlen időjárás miatt lemaradtam a leglátványosabb alkalomról, amikor szeptember 18-án a Hold is társult az együttálló égitestekhez, viszont végre lehetőségem volt a jelenség megfigyelésére.

VCSE - Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről - Ágoston Zsolt
VCSE – Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről – Ágoston Zsolt

 

VCSE - Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről - Ágoston Zsolt
VCSE – Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről – Ágoston Zsolt

A Vénusz szembeötlően fényes volt, könnyen meg lehetett találni, a felette elhelyezkedő Regulus szintén fényes volt. A Merkúrt már csak nehezen lehetett megtalálni szabad szemmel az ég aljának vöröses fényében, a Marsot csak a fényképek digitális feldolgozásakor találtam meg, olyan halvány volt.

Virtuális Csillagászati Klub – 2017. szeptember 25.

Feltöltve : Szerkesztette :
Az ősz beköszöntével újraindul a Virtuális Csillagászati Klub-sorozat (VCSK).
Szeretettel hívunk meg tehát következő egyesületi összejövetelünkre, ami a VCSK sorozat név alatt fut:

Időpont: 2017. szeptember 25., 20:00 – 21:15 óra.

Helyszín: a virtuális tér www.galileowebcast.hu oldala, illetve a Galileowebcast nevű facebook felhasználó oldala, ahol az előadás és az azt követő diszkusszió online nyomonkövethető.
Cím: Újabb exobolygók a K2-misszióból
Előadó: Csizmadia Szilárd
Az előadás témája: A K2 űrmisszió a nagyon sikeres Kepler műhold folytatása. Az előadó részben saját, részben mások legfrissebb, köztük tavalyi és idei kutatási eredményeit ismerteti, amelyek újabb érdekes exobolygók felfedezéséhez vezettek. Kiderül, hogy az exobolygók világa nagyon csodálatos, még mindig nagyon sok meglepetést és váratlan tényt tartalmaz, amiket teljes egészében még mindig nem derítettek fel a csillagászok.

Az előadásban sor kerül egy ún. ultra-rövid keringésidejű exobolygó felfedezésének ismertetésére is. Ezt a KESPRINT kutatócsoport találta, amelynek az előadó tagja. A szóban forgó bolygó mindössze 4,3 óra alatt kerüli meg M-törpék közé tartozó csillagát. Ezek a legkisebb csillagok az Univerzumban. Az új bolygó a második legrövidebb keringésidejű őlanéta osztályában. Úgy tűnik, hogy a bolygók egy teljesen új osztálya kerül elő az utóbbi hónapokban-években az M-törpék körül.

Szeretettel várunk!