Csillagkeletkezéstől a távcsőidő pályázatokig – Szabó Zsófia Marianna tagtársunk a Szertár podcastben.
A csillagászat történéseit figyelemmel követők néhány hete találkozhattak a hírrel, hogy Szabó Zsófia Marianna tagtársunk, az ELTE TTK csillagász mesterszakos hallgatója távcsőidőt nyert az Európai Nagyon Hosszú Bázisvonalú Interferométer Hálózatra (EVN). Vizsgálatának tárgya a csillagkeletkezést kísérő mézer emisszió megfigyelése egy kettős rendszerben.
A nyertes pályázat apropóján Zsíros László Róbert beszélgetett Zsófival a Szertár podcastben. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy miért újszerű ez a megfigyelés vagy arra, hogyan lett egy nemzetközi kutatás vezetője még az MSC diploma megszerzése előtt, akkor hallgassátok meg a beszélgetést!
Futó ember az Orion-köd felett – Budai Beáta, Paragi Zsolt
Kép készítésének dátuma: 2021. január 13-14. és 2021. február 13-14.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 36×180 s+60×180 s, Optolong L-eXtreme
Érzékenység: gain 101 (január), 240 (február)
Képfeldolgozási lépések: Photoshop, Astro Pixel Processor
Távcső és mechanika: 81/384 refraktor
Kómakorrektor: nem volt
Az Orion-köd az Orion övétől délre, az Orion csillagképben található (térképet a képen szereplő objektumokról lásd e cikk végefelé). Ez egy diffúz köd a Tejútrendszerben, amely sok fiatal csillagot tartalmaz. A csillagok gyakran csoportosan születnek, úgynevezett nyílthalmazokat alkotnak. A csillagképződés legideálisabb körülményei hideg, poros helyeken vannak, mélyen elrejtve hatalmas molekuláris felhőkben. Amint a fiatal csillagok hidrogénjüket “elégetik”, egyre melegebbek lesznek és megvilágítják környezetüket. Ez kétféleképpen történhet meg. A por ezekben a felhőkben szétszórhatja a csillagfényt, és egy reflexiós ködöt hozhat létre, mint amit Fiastyúk csillagai körül láthatunk. Vagy pedig a forró sugárzás gerjeszti a hidrogénatomokat, és ragyogásra készteti őket, mint ahogy a Rozetta-ködben is látjuk. A nyílthalmazok legtöbb csillaga több tíz, sőt százmillió évig a szülőhelye közelében maradhat, majd egy-két galaktikus keringés alatt szétszóródnak (Shukirgaliyev és tsai 2018).
De nem az Orion köd csillagai! Ez a galaktikus csillagóvoda nagyon dinamikus hely, a csillagok sebessége a szokásosnál nagyobb, mint amire számíthatunk. Ennek oka lehet a nagyon nagy tömegű központi csillagok kölcsönhatása. Kutatók számítógépes szimulációk segítségével még azt is megjósolták, hogy egyes csillagok a köd közepén összeütközhetnek, ahol végül hatalmas fekete lyukat hoznak létre (Šubr, Kroupa és Baumgardt, 2012). Ha ez igaz lenne, akkor nagy energiákon észlelnünk kellett volna ezt a fekete lyukat, amint a ködben lévő gázzal táplálkozik – de nem látunk ilyet! A csillagászok szerint ez azért van, mert a gázelnyelési ráta nagyon alacsony. No de lényeg a lényeg: a csillagok közötti kölcsönhatások miatt egy ilyen dinamikus csillagbölcsőben egyes csillagok szokatlanul nagy sebességgel kilökődhetnek a születési helyükről. És pontosan ez történt a Lángoló Csillaggal (lásd korábbi képünket), amelynek szülőhelye az Orion-ködben volt, de amely ma az Orion csillagképtől messze található.
Fényképünkről kicsit többet az angol nyelvű blogunkon találhattok:
https://cities-and-skies.com/orion-nebula-the-winter-marvel/.
Forrás:
Shukirgaliyev, Parmentier, Just, és Berczik, ApJ, 863, 171, 2018
Šubr, Kroupa és Baumgardt, ApJ, 757, 37, 2012
Wikipédia
Kép leírása angol nyelvű blogunkon itt: https://cities-and-skies.com/orion-nebula-the-winter-marvel/.
A főszerk. (Cs. Sz.) megjegyzése: a háttérlevelezés nyomán úgy tűnik, hogy a nagyon fényes csillagok körül a kékes halót vagy a hollandiai párás ég, vagy az egyik használt szűrő, esetleg a kettő együtt okozza.
10+1 női csillagász – Román Dávid, Csizmadia Szilárd
Boldog nőnapot kívánunk!
A következőkben bemutatjuk Román Dávid és a Vega Csillagászati Egyesület filmjét, amely a csillagászatban lényeges eredményeket elérő női csillagászok közül 10+1 pályafutását és kutatásait ismerteti dióhéjban. A film hossza 20 perc 09 másodperc. Ezzel a most bemutatásra kerülő filmmel szeretnénk izgalmas szórakozást nyújtani minden csillagászat iránt érdeklődő hölgynek és úrnak, fiatalnak és idősnek egyaránt.
Egyben a film biztatás, hogy bárkiből lehet amatőrcsillagász is, hivatásos csillagász is, ha érdeklődése kitartással és befektetett munkával párosul. A filmben kevéssé ismert csillagászattörténeti érdekességek és modern kutatási eredmények is elhangzanak. A film vége rámutat, hogy a modern tudományban a csapatmunka alapvető fontosságú.
2021. márciusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
A következőkben márciusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap márciusban 6:00 (KözEI) körül kel, 18:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI = UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed március 6-án, újhold március 13-án, első negyed március 21-én, telehold március 28-án lesz.