A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap januárban 7:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed január 6-án, újhold január 13-án, első negyed január 20-án, telehold január 28-án lesz.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. január 20-án este 20 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Nagy Együttállás a Madarasi-Hargitán – Simon-Zsók Anett felvétele, 2020. december 21., Erdély, Románia (a kép kattintással nagyítható)
Sajnálattal olvastam, hogy szinte senkinek sem sikerült megfigyelnie az együttállást dec. 21-én Magyarországról. Az én észlelésem nagyon kalandos volt.
Ahol én lakom, Sepsiszentgyörgyön, az időjárás-előrejelzés alacsony légköri felhőket jósolt 21-ére. Ekkor jött az ötlet, hogy valami igazán magas helyről talán lehetne észlelni a jelenséget. Olvasd tovább →
Kép készítésének dátuma: 2020. december 19.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 150 x 1 perc
Érzékenység: Gain 101
Kamera: ZWO ASI533 MC-Pro színes hűtött kamera
Távcső: William Optics GT81 Triplet APO 81 mm/384 mm
Mechanika: iOptron CEM40 mechanika
Feldolgozás: ASTAP / Photoshop, kalibrálás nem volt
Vezetés: 50/200 mm ASI120MMmini, ASIAIR vezérlő
Szűrő: Optolong L-Pro
A talán legnépszerűbb asztrofotós célpont szabadszemmel is észlelhető a Bika csillagképben, egymáshoz közeli 5-7 csillagból álló csoportosulásként. 10×50-es binokulárral megfigyelve a hét legnagyobb csillagot 20-30 valamivel kisebb csillag veszi körül.
Fotografikusan megfigyelve egyből feltűnik a legnagyobb, fiatal csillagok által kibocsátott kék fényt visszaverő szálas csillagközi porfelhő. A visszavert fény a nagyobb tagok környékén a legerősebb, a halmaztól kifele ugrásszerűen csökken. A legnagyobb csillagok helyezkednek el belül, szabálytalan alakban veszik őket körbe a közepes méretű tagok, körülöttük a legkisebb csillagok találhatóak. A halmaz elemei méretükkel és fényességükkel különülnek el a háttércsillagoktól.
425 fényévre található a Földtől, sugara 45 fényév, megközelítőleg 1000 tag alkotja. A teljes halmaz kb. 800 naptömegű, számos barna törpe sorolható tagjai közé. A halmaz korát 115 millió évesre becsülik, lassan sodródik az Orion csillagkép irányába. Számítások szerint 250 millió év múlva oszlik fel.
A fenti képünk egy pár hete beszerzett távcsővel készült.
VCSE – A Hold és hamuszürke fénye, jobbra tőlük a Jupiter és a Szaturnusz Hollandiából – Fotó: Paragi Zsolt
Paragi Zsolt észlelése:
Szerdán és csütörtökön (december 16-án és 17-én) sikerrel jártunk a feleségemmel, de sajnos több esély nem nagyon lesz, holnaptól huzamosan felhős lesz nálunk Hollandiában. A fenti kép Canon 600D fényképezőgéppel készült (alapobjektív: 55 mm, f/5.6, Hoya Starscape szűrő, ISO400, 4 mp expozíció).
VCSE – A Jupiter és a Szaturnusz látszó helyzetének előrejelzése 2020 decemberére a délnyugati horizont fölött, napnyugta utánra – Forrás: APOD, 2020. dec. 15., Sebastian Volmer
A Jupiter és a Szaturnusz nagybolygók Nagy Együttállása a napokban következik be, a legszorosabb megközelítés 2020. december 21-én lesz. A Jupiter látszó mozgása az égen mostanában gyorsabb, mint a Szaturnuszé, ezért lehagyja majd a gyűrűs bolygót. A legszorosabb együttállás véletlenül éppen a téli napforduló napjára esik. Ilyen Nagy Együttállást e két bolygó mintegy 19,86 évente mutat be. De nem mindig kerülnek ebben a majdnem húsz éves ciklusban ennyire közel egymáshoz – ez lesz a legszorosabb látszó megközelítésük 1623 óta. A növekvő fázisú Hold is a közelben látszik egyes éjszakákon.
A mellékelt kép a Nap Csillagászati Képe (Astronomy Picture of the Day) volt 2020. december 15-én, és a Nagy Együttállás látványát jelzi előre a következő napokra, egészen az év végéig. Háttérként a Francia Alpok szolgálnak, de a hegyek látványától eltekintve mi is hasonlót láthatunk a vörös aljú égen, napnyugta után fél-egy órával. A kép azt is előrevetíti, hogy élőben is távolodni fognak majd az égitestek égboltra vetített képei a Nagy Együttállás után.
