2020. október 13-án van a Mars szembenállásban a Nappal. Ez azt jelenti, hogy ekliptikai hosszúságbeli különbségük éppen 180 fokot tesz ki, gyakorlatilag a Mars és a Nap az égbolt átellenes pontján tartózkodik. Ilyenkor a Mars napnyugtakor kel, éjféltájban delel, és hajnalban nyugszik. Fázisa 100%. Néhány nappal ezt megelőzően volt földközelségben, akkor volt a legfényesebb.
Szokott Ság-hegyi észlelőhelyemről készült a fenti Mars-kép 5×1,5 perces videóból. ASI120 MC-S bolygókamera (gain = 50) volt 200/1000-es távcsövemre feltéve, és két darab, egyenként 2x-es Barlow-lencsét is használtam a bolygó felnagyításához. A képfeldolgozáshoz Autostakkert és Photoshop programokat használtam.
Kis idővel később, 2020. szeptember 6-án a Mars és a Hold szoros együttállását figyeltem meg. A képeket a nappali égen(!), 7:35-8:15 között készítettem, egy jobban sikerült darabot mutatok itt be. 1200 képkockát rögzítettem a Ság-hegyről a legkisebb erősítéssel (gainnel) a 200/1000-es Newtonomra feltett ASI 120 MC-S kamerával. A képfeldolgozáshoz itt is Autostakkertet használtam.
Az őrimagyarósdi megfigyelőtábor alatt, 2020. július 20-án készült felvételeimet szeretném megosztani veletek, melyet kivételesen jó légköri nyugodtság mellett, 200/800 mm-es Newton távcsővel, 3x-os TeleVue Barlow-val és Asi224 kamerával készítettem. A képeket Autostakkert3 és Registax szoftverekkel dolgoztam fel. A felvételen a Jupiter (holdjaival, balról jobbra: Io, Ganymedes, Europa), a Szaturnusz és a Mars látható. A három képet egyetlen képbe illesztettem a könnyebb kezelhetőség érdekében.
A kedvező nyugodtság miatt vizuálisan, 240x-es nagyítás mellett is részletesen megfigyelhetők voltak a Jupitert díszítő felhősávok és a Nagy Vörös Folt, a Szaturnusz gyűrűi és a Cassini-rés, a Marson pedig a vöröses felszínen láthatóak voltak a sötétebb foltok is, az egyik sarki jégsapkával együtt. Fotografikusan egy-két percnyi videót rögzítettem 50-100 kép/másodperc sebességgel, ebből a 300-300 legjobb képet kiválasztva és egyesítve kaptam a fenti képeket, némi élesítés és fehéregyensúly-beállítás után.
A VEGA ’20 csillagászati megfigyelőtábor lakói 2020.07.21-én hajnalban fent maradtak együtt a 8 bolygóval, hogy egyszerre észleljék a lehető legtöbbet. Ezekben a napokban különös eseménynek lehetünk tanúi: majdnem egy órán át minden bolygó egyszerre van az égen. Olvasd tovább
A 2019. december 20-i APOD a Curiosity marsjáró felvétele volt. (APOD: Astronomy Picture of the Day, A Nap Csillagászati Képe). 2011. november 26-án indították útnak az eszközt a Földről, 2012. augusztus 6-án szállt le a Mars felszínére a Gale-marskráterben. 2019. július 30-ig az eredeti leszállási helyétől számolva 21,09 km-t tett meg. 2019. december 24-ig 2625 marsi (2696 földi) napot működött már a Vörös Bolygó felszínén. A 899 kg tömegű nagyobbfajta marsjáró mérete megfelel egy kisebb földi autóénak. (E marsjáró 2,9×2,7×2,2 méteres.). 14 különböző tudományos mérőműszer van rajta, pl. robotkar, különböző kamerák, mintaelemző stb. Mivel rádióizotópos termoelektromos generátor (RTG) az áramforrása, nem porosodhatnak be napelem-táblái, amik poros állapotban nem szolgáltatnak elegendő energiát. (Hiába is keresnénk rajta napelem-táblákat.) RTG-je legalább 14 évig tud szolgáltatni elektromos áramot az üzemeltetéséhez. (Érdekesség, hogy az RTG egyébként is kb. négyszer több elektromos energiát szolgáltat, mintha napelem-táblákkal oldották volna meg az energiaellátását.)
A 2616-ik Marson töltött marsi napján készült a fenti felvétel, nem sokkal napnyugta előtt. (Földi idő szerint 2019. december 16-án.) AZ árnyékok már nagyon megnyúltak ilyenkor a Marson is. Jobboldalt az Aeolis Mons hegy látszik, ami a Curiosity egyik következő célpontja lesz. A kép a navcam nevű fekete-fehér navigációs kamerával készült (ezekből igazából kettő van, hogy 3D-s képet állíthassanak össze belőle a marsjáró irányításának, közlekedtetésének megkönnyítéséhez). Utólag színezték be a képet a többi kamera felvételei alapján olyanra, amilyennek a Mars látszik errefelé.
