A 2023. június 16-án, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Skorpió csillagképben található NGC 6357 jelű emissziós ködről, más néven a Homár-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, oxigénszűrővel 73×180 másodperc, illetve hidrogénszűrővel 71×180 másodperc objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.
VCSE – NGC 6357 (Homár-köd) – Ágoston Zsolt
Itthonról nem figyelhető meg, Namíbiában viszont a zenitig emelkedik. A fénykép elkészítéséhez monokróm kamerát és keskenysávú, hidrogén és oxigén szűrőket választottam.
A 2023. június 17-én, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek a Dél Keresztje csillagképről, és a mellette elhelyezkedő Szeneszsák nevű sötétködről. A kép Skywatcher Star adventurer mechanikára rögzített Samyang 135 mm-es objektívvel és egy átalakított Canon 6D-vel készült, 65×90 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A feldolgozás Siril, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Dél Keresztje és a Szeneszsák – VCSE – Ágoston Zsolt
A Dél keresztje (Crux) a déli égbolt legkisebb, de talán leglátványosabb csillagépe. Nevét a négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről kapta, ezek: Acrux, Mimosa, Gacrux, delta Crucis. Ausztrália és Új-Zéland zászlaján is szerepel a csillagkép, illetve évszázadokon át segítette a hajósokat a navigációban, mivel a kereszt hosszabb tengelye majdnem pontosan a déli égi pólusra mutat.
A kereszttől balra lent látható a Szeneszsák sötétköd, az égbolt egyik leglátványosabb, legnagyobb kiterjedésű sötétköde. 15×50-es binokulárral megfigyelve még látványosabb volt, ahogy a kisebb tintapacák szétszabdalták a sűrű csillagmezőt. Ez az átlátszatlan csillagközi porfelhő eltakarja a mögötte lévő csillagok fényét, így egy látszólag csillagmentes űrt képez a Tejút közepén.
A Dél Keresztjében még megfigyelhető néhány nyílthalmaz is: a kereszt alján, az Acrux fölött látható NGC 4349, a kereszt bal oldalán, a Mimosátol balra lent található NGC 4755 és a kereszt közepe felé elhelyezkedő NGC 4439 és NGC 4337. A felvétel jobb alsó sarkában még az IC 2944 katalógusszámú Futó Csirke-köd is észrevehető.
A 2023. június 22-én, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az Antares környékéről, ami magába foglalja az M4 gömbhalmazt, a Rhó Ophiuchi kettőscsillagot és a Kék Lófej-ködöt is. A kép Skywatcher Star adventurer mechanikára rögzített Samyang 135mm-es objektívvel és egy átalakított Canon 6D-vel készült, 85×60 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A feldolgozás Siril, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Az Antares-régió, a Kék Lófej-köd és a Rho Ophiuchi fotografikus észlelése -VCSE – Ágoston Zsolt
Miközben Namíbiában a 200/800 mm-es Newton távcsövemmel fotóztam, a kis Star Adventurer mechanikát sem hagytam unatkozni: a 135mm-es Samyang objektívet és a Canon 6D fényképezőgépet rászerelve nagylátószögű felvételeket is készítettem.
A Skorpió csillagképben található ködösség a nyári égbolt egyik legszebb objektuma. A képen bal oldalon található az Antares, egy vörös óriáscsillag, Mellette a Messier 4 gömbhalmaz. Rajtuk kívül emissziós ködök, sötétködök és reflexiós ködök is megtalálhatók a felvételen.
A ködkomplexum magjában található a Rhó Ophiuchi kettőscsillag, ami 360 fényév távolságban van tőlünk.
Tejútrendszerünk két látványos kísérőgalaxisa, a Kis és a Nagy Magellán-felhő a déli féltekéről nagyszerűen megfigyelhető.
VCSE – Magellán-felhők – Schmall Rafael
Minden amatőrcsillagász fejében megfordul egyszer-egyszer, hogy vajon milyen lehet a Magellán-felhőket látni. Hogyan is néznek ki? Mekkorák lehetnek? Stb.
2018 májusában hat asztrofotós, hat kíváncsi ember útja igen távolra, a déli féltekére vezetett. Namíbia légvonalban 9 000 km-re van Magyarországtól, de ehhez 12 000 km-t kellett utazni, mivel nincs közvetlen járat oda. A május Namíbiában egyenlő azzal, mintha itt november lenne. Bár az éghajlat más, de ott ez pont ideális időszak arra, hogy asztrofotózni lehessen a 10/10-es átlátszóságú ég alatt. Bizony 10/10-es. Magyarországon jó esetben is csak 8-as ég van. Nyilván Namíbiában a 10 %-os páratartalom és az 1700-1800 méteres tengerszint feletti magasság alaposan tiszta levegőt eredményez. Annyira tisztát, hogy amikor nyugszik a Nap, az utolsó egy százaléka is igen vakító. Nem lehet belenézni.
A fenti felvétel az Isabis farmról készült. 150 km-es körzetben gyakorlatilag nulla a fényszennyezés, így az égbolt olyan, amilyennek lennie kell. Májusi éjszakák kezdetén a Magellán-felhők abszolút feltűnőek. Könnyedén észrevehetők szabad szemmel is a déli égi pólus közelében. Hatalmasak, látványosak. Mintha a Tejút egy-egy elhagyott darabja lenne. Részletdúsak. Binokulárral pedig hasra lehet esni a látványtól. A Tarantula-köd és a 47 Tucanae gömbhalmaz szabad szemmel látható. A Tarantula-köd hasonló az Orion-ködhöz, viszont a 47 Tuc egy homályos, zsíros csillagnak tűnik, de mégis ott van.
Az Isabis egy időszakos folyó, mely a farm területén hatalmas kanyont vájt a tájba. A kanyon két oldalán különösen szép, karakterisztikus fák nőnek. 5-7 km-re az észlelőhelytől fotózva bizony az ember tényleg úgy érzi, mintha a világűrben lenne. Teljesen különleges a hangulata a vidéknek az éjszakában. Nincs vaksötét, hiszen a Tejút markánsan deríti a tájat. A világos kavicsok akár navigátorként is szolgálhatnak. Nincs szükség zseblámpára, ha a sötétadaptáció megtörtént, mert annyi a csillag, hogy tényleg árnyékot vetnek a fák a Tejút fénye alatt.
Namíbiában nem a fényszennyezés az, ami piszkálhatja az asztrofotósokat, hanem a képen is látható légkörfény, mely néha egészen fényesen tud jelentkezni és egészen magasan. Lassan hömpölyög és hullámzik, de az éjszaka második felében mindig elhalványul. Vannak viszont olyan esetek, amikor képes a légkörfény ellehetetleníteni az asztrofotózást.
A bemutatott felvétel egyetlen egy expozíció, mely 24 mm-en készült, ISO 10000-es érzékenységgel és f/2-es rekesszel egy Canon EOS6D-vel és Samyang 24mm f/1.4-es objektívvel.
A szerző kiegészítése 2018. június 6-án: a felvétel egyetlen egy darab felvétel, amelynek expozíciós ideje 10 sec volt.
