A következőkben májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.
A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:15 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold május 5-én, első negyed május 12-én, telihold május 18-án, utolsó negyed május 26-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Az M100 galaxisban szupernóva-robbanás észlelhető. Információk pl. ezen a linken. Jelölése: SN 2019ehk.
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
05.06. 14:00 A májusi Aquaridák meteorraj maximuma (ZHR=40).
05.06. 18:59 A 4%-os fázisú Hold súrolva fedi a 4 magnitúdós 68 Taurit, a Hyadokon történő áthaladás során.
05.07. 18:41 A Mars 5°-ra a 9%-os Holdtól.
05.10. 21:49 A Ganymedes fogyatkozásának kezdete (vége: 00:07 UT).
05.13. 21:53 A 71%-os fázisú Hold földközelben.
05.16. 22:47 A Mars eléri legnagyobb deklinációját: +24°.
05.21. 02:21 A Jupiter 5°-ra a 95%-os Holdtól.
05.21. 12:13 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
05.23. 02:18 A Szaturnusz 2,4°-ra a 82%-os fázisú Holdtól.
A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap nagy részében kedvezőtlen a megfigyelhetősége, a hónap végére viszont megjelenik a nyugati ég alján.
A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti látóhatáron, de megfigyelhetősége kedvezőtlen.
A Mars előretartó mozgást végez, az esti órákban látható a nyugati égen, késő éjszaka nyugszik.
A Jupiter késő este kel, az éjszaka nagyobb részében a déli égen megfigyelhető.
A Szaturnusz éjfél körül kel, a déli égen alacsonyan megfigyelhető.
Az Uránusz a Kos csillagképben jár, a hónap végétől újra kereshető hajnaltól déli irányban.
A Neptunusz a Vízöntőben jár, hajnalban kel. A hajnali szürkületben már kereshető a délkeleti látóhatár közelében.
A fenti videót Ágoston Zsolt készítette a VCSE Tavaszi Észlelőhétvégéjén 2019. április 27/28-a éjjelén, kb. éjféltől 2:30 NYISZ-ig. A képen a távcsövek, az észlelők, lent Dobronhegy fényei, fenn a csillagok (majd a hajnali fél kettő felé megérkező felhők és a távcsőbontás) látható.
VCSE – Csillagívek – Ágoston Zsolt felvétele. Képei 2019. ápr. 27-én, illetve 27/28-a éjszakáján készültek
Az észlelőhétvégén részt vettek névsora és az elhozott távcsövek listája:
A távcsőtulajdonosok között említett 11 főn kívül távcső nélkül eljött még: Fehér Norbert, Szarka Bence és barátnője, Anita, Varga György, Zelkó Zoltán (csak a második éjszakára), Vámosi László. Így összesen 16 fő vett részt a jól sikerült észlelőhétvégénken.
VCSE – Dobronhegyi horizont – Ágoston Zsolt
Maga a rendezvény 2019. április 26-án, pénteken este kb. hat órakor kezdődött a megérkezéssel, helyfoglalással. Kevés esélyt láttunk az első éjszakai derültre. Végül mindössze 20 percnyi felhőlyuk volt, amiben a kisebb távcsöveket azért kipróbáltuk, optikai minőségüket, mechanikájukat tesztelgettük. A péntek/szombat éjszaka így snapszerozással, borozgatással egybekötött beszélgetéssel, óriási mennyiségű nevetéssel telt el, és természetesen tervezgettük az Egyesület jövőjét.
VCSE – Munkában és megbeszélést folytatva (Jandó Attila, Csizmadia Szilárd, Szarka Bence, Anita, Nagy Balázs, Császár Kornél, Naszvadi István) – Ágoston Zsolt felvétele
Másnap későn keltünk, kényelmesen reggeliztünk, és örvendeztünk a reggeli napsütésnek. Komoly egyesületi eseményre is sor került: Csizmadia Szilárd elnök a VCSE házipénztárát, a benne lévő 16 750.- Ft-ot, és az adminisztrációját átadta Jandó Attila titkárnak. 1991 óta Szilárd kezelte a házipénztárt, többszöri felkérés ellenére sem vállalta senki ügyintézését. Pedig a sok költözködés, a külföldi lét, illetve a sok ezernyi apró egyéb teendő csak nehezítette a személyes és készpénzes be- és kifizetéseket. Úgy tűnik, ez most megnyugtató megoldást kapott.
Ezután bementünk Zalaegerszegre, ahol egy Jókai utcai pizzériában 11:45-től 13:30-ig ebédeltünk, beszélgettünk. Csatlakozott hozzánk Mikics Károly és Hegyi Norbert is az ebédhez.
VCSE – Pizzériában az Egyesület – A pincérnő felvétele Ágoston Zsolt kamerájával
Ezután átsétáltunk a Dísz téri Tudomány és Technika Házába, ahol jó hangulatú közgyűlésre került sor (erről külön számolunk majd be), fekete lyukakról szóló ismeretterjesztő előadáson vettünk részt. Ez a legfrissebb kutatási eredményeket taglalta hivatásos csillagásztól.
Némi beszélgetés után felmentünk a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójához, amit megtekintettünk. 1969-ben Felső Géza az akkor Zalaegerszeg bemutatótávcsöveként szolgáló 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle Newton-távcsövénél állt a lentebbi képen, még 19 évesen. A kép az egerszegi József Attila Általános Iskola udvarán készült (azóta az iskola átalakult nyugdíjasotthonná). A még lentebbi képen pedig, éppen 50 évvel később, Egyesületünk elnökével, Csizmadia Szilárddal látható a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt. Szép felvételpár, ami akár úgy is értelmezhető, hogy az idősebb generáció a fiatalabbnak adja át a stafétabotot. Reméljük, Géza bácsi még sokáig velünk lesz, és megírja emlékeit az évtizedekkel ezelőtti zalaegerszegi, zalai amatőrcsillagászatról.
VCSE – Felső Géza 1969-ben a zalaegerszegi 30 cm-es Kulin-Orgoványi-féle távcsővel (lehúzható tető védte, balra ennek egy részlete látszik) – Felső Géza fényképe
Ezután visszamentünk Dobronhegy-Balázsfára, vacsoráztunk, és összeraktuk ismét a műszereket. Kb. este negyed tízkor ki is derült, és nagyon jó átlátszóságú derültünk lett, ami kb. hajnali 1:45-ig ki is tartott. Mindegyik távcsőbe belenéztünk, mindegyikben érdekességeket láttunk. Ágoston Zsolt 20 cm-esével a Markarjan-láncot fotózta, ebből majd külön cikk fog születni. A többiek vizualizáltak. Ez érdekes váltás volt, és nem azért, mert Rafael barátunk most nem tudott eljönni munkahelyi elfoglaltságai miatt. Hiszen a többiek közül is jópáran fotóztak a múltban, de az asztrofotózás túltengése (2-3 vizuális távcső 7-10 asztrofotóssal szemben) után most a vizualizálás tengett túl (11 vizuális távcső 1 asztrofotós-célúval szemben). Ez egyfelől azt mutatja, hosszabb távon átlagolva egészséges egyensúly alakul ki, valamint egyáltalán nem kell temetni sem a vizualizálást, sem az ifjúságot. Az ifjúság egyaránt
VCSE – Felső Géza (balra) és Csizmadia Szilárd, egyesületünk két hivatásos csillagásza a sok közül 2019-ben a VCSE 25 cm-es távcsöve alatt – Ágoston Zsolt felvétele
vágyik a legmodernebb technika alkotta lehetőségekre ugyanúgy, mint a természetes, eredeti és ősi vizuális közvetlen ingerekre! Így van ez jól, a kettő az amatőrcsillagász gyakorlatban egymás mellett, nem egymás ellen vagy egymást kiváltva kell, hogy megéljen. Hiszen amíg az egyik műszer a fényképezőgépbe terelgeti a fotonokat órákon át, addig egy másikkal lehet bóklászni az égen, vagy bele lehet nézni a másikéba…
(Azt azonban nem lehet elfelejteni, hogy egy égitestről készült fotó információtartalma sokszorosa egy szöveges leírásénak, de még egy rajzénak is. A határmagnitúdóban óriási különbség van, ezért a fotón több részlet előjön. Ezen felül egy szöveges beszámoló általában keveseket fog meg, egy-egy jól sikerült asztrofotó viszont sokakat vonzhat a csillagászat felé. A vizuális élmény csak azt éri, aki éppen a távcsőbe néz, egy asztrofotót sok ezren is megnézhetnek. Ráadásul egy fotón akár évtizedekkel később is lehet azonosítani égitesteket, a vizuális élmény gyakran törlődik az emberi memóriából (máskor meg életreszólóan bevésődik a retinán keletkezett kép), és még lehetne sokáig folytatni…)
Az is óriási öröm, hogy azok, akiknek egyébként volt vagy jelenleg is van GoTo-s távcsövük, most Dobsonokat hoztak el, és azokkal kerestek. Vagyis tényleg mindenre van igénye mindenkinek: az objektumok felkeresése ugyanolyan örömet és sikerélményt ad, mint a GoTo használata. Mindegyiknek megvan a maga helye és ideje.
VCSE – Hegyi Norbert a 250/1200-asnál – Ágoston Zsolt felvétele
Különösen jó volt Horváth Tamással beszélgetni, aki az általa készített távcsőmechanikát mutatta be. Ez a mechanika Dobson-távcsövekhez készült, és mintegy 10-15 percen át a látómező közepén tartja az objektumokat (a látómezőben tovább is). Több másik mechanikájáról és ötletéről is mesélt, amelyek egyikét-másikát a 46-osnál később talán hasznosítani is fogjuk. Tamás távcsőmechanika-építési, egyéb kiegészítők gyártásában mutatott tapasztalata nagyon hasznos. Sikeres eszközeinél és tudásánál talán csak szerénysége nagyobb.
A többi távcsővel vizualizáltunk. A nyugati égbolt lenyugvás előtti Messier-nyílthalmazai közül az M35-36-37-38 került sorra. Igen érdekes volt a 7 cm-estől a 46 cm-esig több távcsőben összehasonlítani az M37 látványát. A 7 cm-esek egyikében, 20x-os nagyításnál nem bomlott a halmaz, kis, szerény méretű ködösségként látszott a nagy látómezőben (kb. annak egytizede volt). A 46 cm-esben 68x-os nagyításban éppen befért a látómezőbe, kb. annak 70%-át kitöltötte, és gyűrű alakban körötte alig voltak csillagok. Természetesen a 46-osban teljesen bontott volt, ködösség nélkül, több száz csillag egyre jobban koncentrálódott a közepe felé. Egyesek szerint a 7 cm-esben 20x-ossal inkább diffúz ködre, a 46-osban hatalmas gömbhalmazra emlékeztetett a látványa.
VCSE – Távcsövek és emberek a derültség megérkezte előtt – Ágoston Zsolt felvétele
Számos Messier-objektum került távcsővégre, a fentieken túl pl. az M65-M66 párosa kiegészítve az NGC 3628-cal (e három galaxis együtt a Leo-triplet), az M13, M92 gömbhalmazok. Az M92-t is különböző méretű távcsövekben megnéztük, összehasonlítottuk. Az ilyen összehasonlítások az egyik legjobb amatőrcsillagász gyakorlatot jelentik, mindenki láthatja, melyik távcső mire képes, és jobban meg tudja ítélni az objektumokat és a távcsöveket. Természetesen az M3, M5 és M53 gömbhalmazok sem maradtak ki. Volt, aki a Tű-galaxist kereste fel 20 cm-esével (NGC 4565, Vámosi Flórián), más életében először a Mizárt állította be. Itt kell elkezdeni! Az M81-82 sem maradt ki, de igen sok más galaxist is észleltünk (a leghalványabb felkeresett galaxis talán az NGC 4608 volt, egy 12 magnitúdó körüli, 2 ívperces vagy kisebb galaxis a Szűzben, amit igazából utólag azonosítottunk be. Az M49 és az M87 környékén csak hemzsegtek a galaxisok a 46-osban. Jandó Dániel beállított egy fényesebb csillagvárost, majd felkiáltott: “Várj, van még egy. Meg még egy!” És így tovább, amíg nyolc közepes fényű galaxis alig nagyobb területen, mint egy látómező, elő nem jött. Nehéz volt azonosítani őket. Természetesen mindenki megmutatott mindenkinek mindent.
VCSE – Éjszakai életkép – Ágoston Zsolt felvétele
A következőkben nem soroljuk fel az összes, vizuálisan felkeresett mélyég-objektumot, csak néhány “csúcsélményt” emelünk ki. Szigorúan a szerző (Cs. Sz.) szubjektív élményei alapján. A következő észlelési élmények mindegyike a 46 cm-essel született – az objektumokat Jandó Dániel kereste meg és állította be a 46-os látómezejébe, hol lézeres segítséggel, hol anékül, csak csillagtérképet (egyesületi Égabrosz) használva:
NGC 3242 PL Hya: ezt a Vízikígyóban látszó planetáris ködöt a Jupiter szellemének is nevezik. Először 127/1500-as Makszutov-Cassegrainnel kereste meg a szerző 2018-ban. Már ott is feltűnt nagy mérete (kb. fél ívperces). A 46 cm-esben, 28 mm-es Apex okulárral (nagyítás: 68x) is nagy volt és sárgás. OIII szűrővel egészen fehéres és elmosódott lett, a legjobb látványt UHC-szűrővel adta. Ezzel a nagyítással felülete homogén, élesen, határozottan elválik az égi háttértől, és kör alakú, nagyon enyhe ellipticitással (a kis- és a nagytengely hossza vizuálisan talán csak 5%-ot különbözött, a lapultság kisebb, mint a Jupiteré). Mintha egyik oldalán az egyik kistengelynél lenne valami sötét bevágás a széléhez közel. A távcsőbe tekintve mindenki megértette, miért a Jupiter szellemének becézik ezt a csillagmaradványt: ha felhősávok lennének rajta, akkor teljesen jupiterszerű lenne. Azonban érezhetően kisebb, talán háromötöd-akkora, mint a Naprendszer óriása.
M104 GX Vir: a Sombrero-galaxis vizuálisan is nagyszerű a 28 mm-es Apex okulárban (N=68x). A kb. 1 fokos LM-ben is nagy, olyan 10 ívperc hosszúságú lehet. Hosszúságához képest keskenynek láttuk, csak olyan 2-3 ívpercesnek. Nagyon fényes volt. Látszódott híres porsávja is ebben a viszonylag nagy amatőr műszerben: egyik oldalán, a mag alatti, a hosszanti oldalon teljesen eltűnt a galaxis, mintha valaki levágta volna. A levágás alatt viszont még egy kicsit kifényesedett az ég, mintha hozzátartozna egy rész – valószínűleg a központi dudor másik felét láttuk. nagyszerű látvány volt, de jobb lett volna deleléshez közelebb megfigyelni. Sokat számít, ha öt-hat fokkal feljebb van.
M97 PL UMa: a Bagoly-köd azonnal feltűnő, homogén fényességeloszlású, hatalmas méretű (talán 3-4 ívperces is lehetett – a telehold ugye 30 ívperces), fényes, de az M27-nél azért sokkal halványabb planetáris köd. Ez is teljesen homogén volt 68x-ossal, de 190x-essel páran sejtették az egyik szemét. Nekem olyannak tűnt, mintha valaki kék festéket sok feketével és kevéske szürkével egybeöntött volna, és a keveréket, egy sötétes árnyalatú valamit szétkent volna homogén módon. A bagolyság látásához az 1 méteres piszkéstetői távcsővel szórakozásból, hajnali szürkületben készült képre nem hasonlított a vizuális látvány, de a szerzőnek hatalmas élmény volt ennyire biztosan, markánsan, az égi háttértől jól elválva látni ezt a planetárist.
VCSE – Az M97 (Bagoly-köd) az MTA Csillagvizsgáló Intézete piszkéstetői 1 m-es RCC távcsövével. A kép V, R és I szűrőkkel készült 1300 x 1300 pixeles Roper Scientific CCD kamerával (képskála: 0,3 ívmásodperc/pixel) 2005. március 1/2-a éjszakáján. – Csizmadia Szilárd felvétele
M108 GX UMa: az M97 közelében látszik, de jobb volt, ha mindkettőt külön-külön középre állítottuk. Feltétlenül az est csúcspontja volt – legalábbis a szerző számára. Nem egyszerűen fényes volt és nagy, hanem a 46x-osban bizony részleteket: porsávokat lehetett látni. Vizuálisan kisebb távcsőben csak egy homogén, elnyúlt folt, ekkora távcsőben viszont porsávokkal kaotikusan szabdalt téglalap alakú folt volt. Jó ötlet volt a zenithez közel megfigyelni.
Ahogy Ágoston Zsolt fenti videója is mutatja, háromnegyed kettő körül elkezdett beborulni, úgyhogy fél három után el is pakolták a műszerek többségét a résztvevők. Igen jól sikerült észlelőeste volt ennek ellenére! Találkozunk a nyári táborban. Mindenkinek köszönjük a részvételét, és a távcsövek szállításában, felállításában, lebontásában, az objektumok felkeresésében, és a jó hangulat megteremtésében mutatott segítségét.
A Hold első negyed fázisát követő két napra terveztünk bemutatókat Zalaegerszegre. Az időjárási előrejelzések 2019. április 15-re és 16-ra (hétfő, kedd) már derült estéket ígértek.
VCSE – Távcsöves bemutató a zalaegerszegi Dísz téren 2019. április 15-én este – Fotó: Bánfalvi Péter
A facebook és a helyi média segítségét kértük, illetve a keddi programot iskolai propagandával is megtámogattuk.
Hétfőn a zalaegerszegi Dísz tér északi szélén, a szokott helyen állítottuk fel a műszereket: két Dobson-szerelésű, Newton-rendszerű műszer (20 és 15 cm-es nyílásúak, Jandó Attila és Fehér Norbert, utóbbi a VCSE egyesületi kölcsöntávcsövével jött el) egy 70/700 refraktor (Péter Attila), 20×60-as binokulár állványra szerelve (Ágoston Zsolt). A bemutatók elmaradhatatlan eszköze a 100/1000-es Zeiss-refraktor, amelyet Bánfalvi Péter hozott és kezelt. Az egyesületből velünk tartott még Hajgató Zoltán és Kirschbaum Tamás is.
A 20-25 fős közönség nagy érdeklődést mutatott és reményüket fejezték ki, hogy lesz még folytatás.
Kedden az Izsák Iskola előtt állítottuk fel Péter Attila műszerét és a TIT 100/1000 refraktorát. Velünk tartott dr. Cseh Ferenc tagtársunk is. Az érdeklődők létszáma közel azonos volt a Dísz térivel. Az iskola propagandájának köszönhetően sok volt a gyermekes család, de volt olyan érdeklődő is, aki nem marad el egyetlen bemutatóról sem.
A hűvös este ellenére 21-21.30-ig kitartottunk. A Hold erős fénye mellett néhány csillagkép legfényesebb csillagainak megmutatására telt még a lehetőségekből. A távcsövek mellett folyt beszélgetések nagyon hasznosnak bizonyultak. A magunk módján reklámoztuk az egyesületet is.
Májusra ígérjük a következő programsorozatot, amelynek apropója lesz a Csillagászat Napja is.
A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.
A Nap áprilisban 05:40 (NYISZ) körül kel, 19:50 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold április 5-én, első negyed április 12-én, telihold április 19-én, utolsó negyed április 27-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
04.01. 00:13: A Hold földtávolban 405 575,1 km-re, látszó átmérője 29,5′
04.06. 17:39 33 órás holdsarló 7° magasan
04.09. 20: A Hold az Aldebaran közelében
04.10. A Merkúr naptávolban
04.10: A Jupiter hátráló mozgásba kezd
04.11. A Merkúr legnagyobb nyugati kitérésben, 28°-ra a Naptól
04.14. 19:37 A Hold mögé belép a 8 Leonis (6 magnitúdó, 72%-os holdfázis)
04.16. 22:06: A Hold földközelben 364 207,1 km-re, látszó átmérője 32,8′
04.18: A Vénusz naptávolban
04.19. A Nap a Halakból átlép a Kos csillagképbe
04. 21. Húsvétvasárnap
04.22. Az Uránusz együttállásban a Nappal
04.23. 00:00 A Lyridák meteorraj maximuma (ZHR=18)
04.23. 03:06 A Jupiter 5°-ra a 84%-os Holdtól
04.25. 03:02 A Szaturnusz 6°-ra a 67%-os Holdtól
04.27. 23:13 Az Io fogyatkozásának kezdete
04.28. 02:24 Az Europa fogyatkozásának kezdete
04.28. 18:17: A Hold földtávolban 404 580,0 km-re, látszó átmérője 29,5′
04.30. A Szaturnusz hátráló mozgásba kezd
Az (1) Ceres törpebolygó áprilisban 8,1 mag-ról 7,6 mag-ra fényesedik fel. A hó elején éjfélkor kel és hajnalban nyugszik, a hó végén már este 10 körül felkel és hajnali fél három felé delel. Júniusban lesz szembenállásban a Nappal, akkorra eléri a 7,0 mg-s fényességet is.
A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. Április 11-én legnagyobb nyugati elongációban, de csak 45 perccel kel a Nap előtt, így gyakorlatilag megfigyelhetetlen a hó folyamán.
A Vénusz a hó közepén Zalaegerszegről nézve 5:11-kor kel és 16:45-kor nyugszik, ezért megfigyelhetetlen. Egyre korábban kel. A hó végén már 4:51-kor kel, és a hajnali égbolton, keleten, alacsonyan elkezd feltűnni a látóhatár felett.
A Mars Zalaegerszegről nézve 8 órakor kel, a hó közepén 23:43-kor nyugszik. Így az esti nyugati égbolton, 1,6 mg-s vörös objektumként még megfigyelhető a Bikában. 16-án 7 fokra az Aldebarantól. Szép asztrotájképek készíthetők a Marssal, a Hyadokkal és a Plejádokkal.
A Jupiter -2,5 mg-s, a Hold és a Vénusz után az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb égitestje. Éjfél után kel a hó közepén (00:38-kor) Zalaegerszegről nézve, az éjszaka második felében jól látszik a Kígyótartóban.
A Szaturnusz 0,4 mg-s, hajnali 2:20 körül kel Zalaegerszegről nézve, és a Nyilas keleti oldalán látszik.
Az Uránusz a Kosban jár, túl közel a Naphoz, nem megfigyelhető.
A Neptunusz a Vízöntőben jár, hajnali 5 körül kel, nem megfigyelhető.
A Vega Csillagászati Egyesület Alapszabályának V. fejezet 7. pontja mondja meg, melyik tagtársunkból lehet szenior tag, és hogy ez mivel jár:
“V/7. Szenior tag címet adományozhat az elnökség annak a rendes tagnak, aki legalább nyolc éve megszakítás nélkül tagja az Egyesületnek és kiemelkedő csillagászati ismeretterjesztő, amatőrcsillagászati vagy csillagászati tevékenysége alapján erre a címre érdemessé vált. A szenior tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni. Az elnökség évente legfeljebb egy személynek adhat szenior tag címet.”
Vagyis szenior tagjaink azok, akik hosszabb ideje elkötelezetten szolgálják a csillagászati ismeretterjesztést, az Egyesületet, vagy kiemelkedő észlelő- vagy kutatómunkát végeznek. Korábbi szenior tagjaink listája megtalálható itt.
A 2018. dec. 23-i elnökségi ülésen Dr. Csizmadia Tamásnak adományoztuk a 2019. évi szenior tag címet – doktori címe (PhD-fokozata) akkor még nagyon friss volt, mindössze kb. egy hónapos.
VCSE – Csizmadia Tamás a VCSE 250/1200-as Newtonjával (EQ-6, GoTo-funkcióval) 2010 körül az egyik zalalövői észlelőhétvégén. – Fotó: Csizmadia Szilárd
Véletlen egybeesés, de az 1987-ben született Tomi már hat éves korában részt vett csillagászati táborban! 1993-ban ugyanis a VCSE-tábort Dióskálban (Zala megye, Kis-Balaton közelében) tartottuk Csizmadia Szilárd, Ákos és Tomi közös nagymamájának házán és birtokán. (Szilárd és Ákos testvérek, Tomival pedig unokatestvérek.) Az ún. “felső hegy” felett hatalmas rét terült el, körpanorámával. Kiváló kilátást biztosított. Az akkor bekövetkező Perseida-szupermaximum, ami a raj szülőüstökösének azévi visszatéréséhez kapcsolódott, felejthetetlen élményt nyújtott. Ketten rajzolták a meteorpályákat (Paksa Sebestyén, Csizmadia Ákos), Szilárd írnokként funkcionált, a három további észlelő (Simonkay Piroska, Smodics Mónika, Konkoly Péter) neki diktálták be az adatokat. 842 darab meteort láttak, köztük 13, a tájat bevilágító tűzgömböt hét óra alatt. A lelkesedés mértékére jellemző, hogy a hét óra megszakítás nélküli észlelést jelentett. Még egy nagyon ritka jelenségnek is szemtanúi voltak: a kb. utolsó negyedbeli Holdról visszaverődő napfény rávetült a Perseidák sűrű rajfelhőjére, és a meteoritikus porfelhőről visszavert fény a szemükbe jutott. Így saját szemükkel láthattak egy kb. másfél fok kiterjedésű meteoroidfelhőt a világűrben! Nagyon is egyedi, megismételhetetlen látvány, csak a Hold fázisának szerencsés összjátéka (se túl nagy, se túl kicsi ne legyen) és az üstökös visszatérése idején a raj legsűrűbb részének megjelenése hozhatja össze. Pár évszázadonként ismétlődik ennek megfigyelhetősége.
A következő éjszakákon is többnyire meteoroztak, csak nagyon keveset néztek Szilárd 50/540-es lencsés távcsövébe.
Eközben ott téblábolt egy szintén a nagyszülőre bízott kisfiú köztük, aki még nem járt iskolába. Visszaemlékezése szerint nem nagyon értette, mit csinálnak a többiek, főleg éjjel. Meglehet, ekkor fertőződött meg a tudomány szeretetével?
De lehet, hogy Sármelléken, ahol a gyerekkorát töltötte. Fekete István: Tüskevár és Téli berek c. regényei a Sármellék melletti nádasban – a berekben – játszódnak ott, ahol a Zala folyó a Balatonba ömlik. (A régebbi, még fekete-fehér filmben el is hangzik a kalauz kiáltása: “Sármellék! Sármellék állomás!”, amikor Tutajos megérkezik nyaralása és kalandjai helyszínére.) Itt kirándulva, sőt, gyerekként itt játszva, nincs az az ember, akit a természet szépsége, csodája, működése meg ne érintene.
Tomi a biológiában erős, keszthelyi Vajda János Gimnáziumban érettségizett, és az ELTE biológus szakán végzett. 2018-ban ugyancsak az ELTE-n doktorált a mirigysejtekben zajló sejtes önemésztési folyamatoktanulmányozásával. Védése befejeztével az egyik bírálóbizottsági tag (pontosabban az elnök) megjegyezte, “Bárcsak minden védés ilyen jó lenne!”.
VCSE – A 2002. évi, kustánszegi VCSE-tábor csoportképe. A baloldalon álló ifjonc Csizmadia Tamás. Ekkoriban még csak egy 120/900-as Newton volt a legnagyobb egyesületi távcső. – Fotó: Zelkó Zoltán
Második – hivatalosan az első – csillagászati táborába 2002-ben jött el, 14 éves korában. Ez egy igencsak sorsfordító tábor volt a VCSE életében. Egész tábor alatt esett az eső, mindössze két száraz napunk volt és éjszaka mindössze két óra derült, de az legalább egyfolytában. Megnéztük a 12 cm-essel az Androméda-ködöt, a Mizárt, az Albireót… Mivel ki kellett tölteni az időt, ekkor kezdtünk el előadásokat tartani a táborban – korábban annyi derültünk volt, hogy szimplán aludtunk és pihentünk nappal. Az akkori táborozó fiatalokból többen megmaradtak a VCSE-ben, és később tisztségviselőink is lettek: pl. Bedő Veronika vagy Szente Hajni. De ugyancsak tisztségviselő lett Tomi is, először 2010-ben elnökségi tag, hogy beletanuljon és belelásson a dolgokba, majd 2012-2018 között a rendkívül fontos titkári tisztséget töltötte be. Mivel ezután főként a doktori munkájára kívánt koncentrálni – amely fokozatot meg is szerzett időközben -, 2018-tól ismét elnökségi tag. Titkárként nagyon sok elfoglaltsága volt az egyesületi szervezőmunkában.
2002 óta folyamatosan részt vett a nyári táborainkon, a közgyűlések és az észlelőhétvégék többségén. A 25 cm-es egyesületi távcső szakértőjévé nőtte ki magát. Komoly planetáris köd-programot vitt véghez, vizuális észlelési eredményei itt olvashatók el (az 5. oldaltól kezdve). De nemcsak látta őket, azt is tudta, milyen asztrofizikai természetű objektumokat lát: korábban írt ismeretterjesztő cikket (3. oldaltól) a planetáris ködök kialakulásáról, tulajdonságairól is. Egyéb mélyegeket is észlelt, hol közösen másokkal (például lásd itt a 11. oldaltól) vagy éppen egyedül (lásd itt a 3. oldaltól), de megfigyelt Szaturnusz-fedést is 2007-ben.
Egy biológus, aki érdeklődik a csillagászat iránt, természetszerűleg találkozik az asztrobiológiával. A Csillagászat Magyar Nyelvű Bibliográfiája (CSIMABI) is említi, hogy Csizmadia Tamás is közreműködött Kereszturi Ákos: Asztrobiológia c. könyvének összeállításában. Ezt olvashatjuk a CSIMABI-ban a könyv bevezetőjére alapozva:
“KERESZTURI Ákos: Asztrobiológia. Budapest, 2011. Magyar Csillagászati Egyesület. Kármán Stúdió, OOk-Press Kft. 176 p. Lektorok: Szabados László, Csizmadia Szilárd, Hargitai Henrik, Horvai Ferenc, Horváth Mária, Kiss László, Kun Ádám, Presits Péter. A könyv összeállításában még közreműködött: Csizmadia Tamás, Dániel Szidónia, Kalmár Dávid, Miklai Péter, Simon Tamás, Mizser Attila. Borítókép: Éder Iván. [KSZ.]”
(A kiemelések a laudáció VCSE-s szerzőjétől.) Tomi természetesen ezek mellett számos biológiai és asztrobiológiai témájú előadással is szórakoztatott minket a táborokban, illetve a táborbeli kirándulásokon biológiai ismeretterjesztést is folytatott. Sokat kérdeztünk tőle – és ő alaposan és pontosan válaszolt mindig.
Természetesen írt biológiai témájú ismereterjesztő cikkeket is, pl. a Természet Világába vagy a Természet Búvárba. De mi azt is nyilvántartjuk, hogy szerinte a legfontosabb teendő a VCSE-ben az, hogy a nyári táborokban az újakat – de alkalmanként bizony a régieket is… – megtanítsuk az elemi távcsőhasználatra: pólusraállásra, a csillagok és csillagképek megismerésére és felkeresésére, az objektumok térkép alapján történő megtalálására, és a vizuális, saját szemmel történő megfigyelés fontosságára, egyszóval az elemi fogásokra. Mindez azt mutatja, hogy miközben az ELTE Anatómia Tanszékének tanársegédjeként a legmodernebb technikákat használja, tudja, honnét indul a tudomány, és az összes mesterfogást át akarja adni.
