Havi archívum: január 2023

A Fiastyúk élménye – Krischbaum Tamás

Feltöltve : Szerkesztette :

 

Fotó: Krischbaum Tamás
Távcső: SkyWatcher 80/600 ED APO
Mechanika: SkyWatcher HEQ-5 Pro GoTo
Kép készítésének időpontja: 2022. december 26.
Kép készítésének helye: Kemendollár
Kamera: ASI294MC Pro
Expozíció: 60×180 sec, gain=121-en
Sötétkép (dark), mezősimító (flat) korrekció flatdarkkal
Szűrő: Optolong UV/IR-cut

Olvasd tovább →

Közelít a Földhöz a C/2022 E3 (ZTF) üstökös – Vámosi Flórián, Fridrich János, Hadházi Csaba, Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

Közelít földközelsége felé a C/2023 E3 (ZTF) üstökös! Igaz, még akkor is csak 0,28 CSE-re lesz a Földtől. (CSE = Csillagászati Egység; 1 CSE megfelel kb. 150 millió km-nek, a közepes Nap-Föld távolságnak; 0,28 CSE pedig 42 millió km-nek). Ez a 42 millió km-es legkisebb Föld-üstökös távolság megfelel 109-szeres Föld-Hold átlagos távolságnak! Vagyis 109-szer messzebb megy el a Földtől, mint amilyen közel (messze) van tőlünk a Hold.

Megfigyelőink már tavaly nyár óta készítenek róla felvételeket, azóta szemmel tartják ezt a Nap körüli vándort Magyarországról is. Az üstökösről, felfedezéséről, pályájáról és jövőbeni útjáról (keresőtérképpel és koordinátákkal) itt írtunk, ahol Schmall Rafael 2022. december 29-i képét is bemutattuk róla. Most mások tavaly nyári, illetve e téli, decemberi és januári képeit mutatjuk be. Tavaly nyár óta óriásit változott az üstökös kinézete! Lássuk, mi történt 2022. július 19. és 2023. januárja között:

Észlelés dátuma / Észlelő neve

2022. július 19. – Vámosi Flórián

2022. augusztus 25. – Fridrich János

2022. december 24. – Hadházi Csaba

2022. december 25. – Hadházi Csaba

2023. január 1. – Fridrich János

 

VCSE - Fridrich János felvétele a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről 2023. január 1-én készült Bobáról 200/1000-es Newton-távcsővel (mechanika: EQ-5 GoTo), Canon EOS 4000Da fényképezőgéppel, 10x2 perc expozíciós idővel.
VCSE – Fridrich János felvétele a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről 2023. január 1-én készült Bobáról 200/1000-es Newton-távcsővel (mechanika: EQ-5 GoTo), Canon EOS 4000Da fényképezőgéppel, 10×2 perc expozíciós idővel. “26 db kép készült, de a DSS program nem dolgozta ki szépen, így maradt csak 10 db, amit azért össze tudott illeszteni” – írta az észlelő. A kép készítésének idején az üstökös 1,039 CSE-re járt a Földtől, és 1,129 CSE-re a Naptól. Ekkor az üstökös fényessége különböző becslések szerint 8 magnitúdó körüli volt (forrás: https://www.cobs.si/cobs/comet/2323/) – Fotó: Fridrich János

 

VCSE - Vámosi Flórián felvétele ugyanerről az üstökösről még 2022. július 19-én, 167 nappal az üstökös napközelsége és éppen fél évvel (182 nappal) az üstökös földközelsége előtt, éppen a nyári táborunk előtti napokban. A kép készítése helye Balatonkeresztúr. Távcső: Esprit 80 Triplet APO. Kamera: ZWO ASI 533MC Pro. Mechanika: Sky-Watcher AZ-EQ6 PRO. Expozíció: 60s (egyetlen felvétel).
VCSE – Vámosi Flórián felvétele ugyanerről az üstökösről még 2022. július 19-én, 167 nappal az üstökös napközelsége és éppen fél évvel (182 nappal) az üstökös földközelsége előtt, éppen a nyári táborunk előtti napokban. A kép készítésének helye Balatonkeresztúr. Távcső: Esprit 80 Triplet APO. Kamera: ZWO ASI 533MC Pro. Mechanika: Sky-Watcher AZ-EQ6 PRO. Expozíció: 60 s (egyetlen felvétel). “Arra voltam kíváncsi, hogy az újonnan összeállított rendszerem eléri-e a 14 magnitúdós határfényességet ködös objektumokra vagy nem. Akkoriban kb. 14,1 magnitúdósra volt előrejelezve a C/2022 E3 (ZTF) üstökös fényessége, ezért ráálltam. Meglepő módon, már a 30 másodperces expozíción is látszott, de 60 másodperces expozíción azért jobban.” – írta az észlelő. Valójában már akkor fényesebb volt az előrejelzésénél az üstökös, kb. 13 magnitúdós (forrás: https://www.cobs.si/cobs/comet/obs/2323/), de ilyen halvány üstököst ilyen kis távcsővel megörökíteni, egyáltalán észrevenni szép teljesítmény. Az üstökös csak picinyke csóvával bír, és nehezen lehet észrevenni a kép közepén – érdemes kattintással megnövelni a kép méretét és megkeresni az akkor még aprónyi látszó méretű kométát! – Fotó: Vámosi Flórián

 

VCSE - Vámosi Flórián előző képéről készült képkivágás, amin könnyebben észrevehető az üstökös 2022. júliusi kinézete.
VCSE – Vámosi Flórián előző képéről készült képkivágás, amin könnyebben észrevehető az üstökös 2022. júliusi kinézete. “Ebben a verzióban a kép középső 32%-át kivágtam, talán így jobban látszik az üstökös.” – kommentálta Flórián. Érdemes belegondolni, hogy mennyit változik-fejlődik egy üstökös és összevetni a többi, később készült képpel. Ezen a 2022. nyári képen az üstökös a Naptól még 2,15 CSE-re, a Földtől 2.79 CSE-re járt. Az üstökösök csóvájának hossza, kómájának mérete és fényessége rengeteget változik, ahogy közelítenek-távolodnak a Naphoz/Naptól, illetve hogy mi, földi megfigyelők milyen távol vagyunk tőle. Az üstökös a kép közepén, a négyzet alakú képkivágás átlóinak metszéspontjában található, nagyon pici csóvával és kómával. Figyeljük meg, hogy az üstökös feje (kóma) első pillantásra teljesen csillagszerű, de alaposabb megfigyelés után láthatjuk, hogy a közepétől kifelé a fényesség másképp esik le, mint a képen látható többi csillag esetében (kevésbé gyorsan). Ez a halvány üstökösök jellegzetessége. – Fotó: Vámosi Flórián

 

VCSE – Fridrich János képe már 2022. augusztus 25-én, több, mint öt héttel az előző Vámosi Flórián-féle kép után készült. “Második nekifutásra már sikerült is egy hosszabb etapot felvenni.” – írta János. (200/1000 Newton-távcső Baader kómakorrektorral, EQ-5 GoTo mechanika, Canon EOS 4000Da fényképezőgép, Boba, 21×3 perc expozíciós idő). Az üstökös ekkor a különböző észlelők méréseit átlagolva már 12,6 magnitúdós volt; a Földtől 2,16 CSE-re, a Naptól 2,37 CSE-re járt. A fényesedéssel párhuzamosan az üstökös egyre jobban kiemelkedik az égi háttérből, határozottabban és hosszabban látszik a csóvája és a kómája is – de ez a fényesedésen túl még inkább köszönhető a két és félszer nagyobb távcsőátmérőnek. – Fotó: Fridrich János

 

VCSE – Hadházi Csaba felvétele Hajdúhadházról (Herkules Obszervatórium) készült szenteste, 2022. december 24-én. A kép Deep Sky Stacker és Photoshop programmal lett feldolgozva. A távcső ugyancsak 200/1000-es Newton-távcső (NEQ-6 Pro GoTo mechanika), mint Fridrich János augusztusi és januári képeinél, a fényképezőgép pedig Canon EOS 550D volt. Az ég meglehetősen gyenge volt a képek készítésének idején (átlátszóság: 3/5, nyugodtság 6/10). A felvétel ISO 1600-on, 7×1 perces képekből lett összeállítva. Az augusztus óta eltelt időben a kométa jelentősen közelebb jutott a Naphoz és a Földhöz is: szenteste a Földtől 1,25 CSE-re, a Naptól 1,16 CSE-re járt. Emiatt jelentősen kifényesedett a valóságban is és látszólag is: a mérések átlaga már 8,4 magnitúdós fényességet mutatott (forrás mint fentebb). – Fotó: Hadházi Csaba

 

VCSE – Az üstökös elmozdulása látványos éjszakáról éjszakára, de még egy éjszakán belül is. Hadházi Csaba fenti képe az előzőhöz képest egy nappal később, 2022. december 25-én (karácsony első napján) készült. (200/1000 Newton-távcső, NEQ-6 Pro GoTo mechanika, Canon EOS 550D fényképezőgép, ISO 1600, 6×1 perc expozíció. Herkules Obszervatórium – Hajdúhadház.) Az égbolt most sem volt tökéletes: átlátszóság 3/5, nyugodtság 6/10 volt. – Kép: Hadházi Csaba

Pukkanós meteor ment el Zalaegerszeg felett – Bánfalvi Péter, Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

Azt a meteort (hullócsillagot) hívjuk tűzgömbnek (ang. fireball), amelyik fényessége meghaladja a -4 magnitúdót. (A fényességhatár választásának az az oka, hogy a Vénusz bolygó általában ilyen fényes (kerekített érték), és ennél fényesebb, pontszerű összehasonlító objektum nincs az égbolton; a Vénusznál már csak a kiterjedést mutató Hold, Nap, néha egy-egy üstökös vagy tűzgömb/bolida fényesebb.) Azokat a tűzgömböket, amelyek útjuk végén robbannak és több darabra válnak szét, bolidáknak nevezzük. (Egyes csillagászok azonban mindent bolidának hívnak, amelyik tűzgömb -14 magnitúdónál fényesebb – ekkora fényt keltő meteor már pici krátert is vághat. Szokás még a -17 magnitúdónál fényesebb bolidákat néha szuperbolidának is nevezni. Ezek kb. nem egészen 53-szor fényesebbek (kb. 4,3 magnitúdóval), mint a telehold.) A robbanás gyakran fényfelvillanással (ang. flash) jár, ezt magyarul pukkanós meteornak vagy pukkanós tűzgömbnek nevezzük: a jelenség a vége felé hirtelen, pukkanásszerűen felvillan (noha hangjelenség a legritkább esetben kíséri csak a robbanást, és az is csak kb. 20-60 másodperc múlva éri el a közelben lévő megfigyelőt). Nem kell ahhoz tűzgömbnek lenni, hogy egy hullócsillag pukkanjon, halványabb meteorok is képesek erre.

2023. január 11-én hajnalban 06:49:03-kor (Közép-Európai Idő szerint), már a világosodó égbolton rögzített egy ilyen pukkanós meteort a zalaegerszegi AMS91 meteorkamera, amelyet a Magyar Meteoritikai Társaság és a VCSE közösen üzemeltet. A meteor fényességét legfényesebb pillanatában -2,5 magnitúdósra becsültük, így nem éri el a tűzgömbök határát, de a fényesebb, látványosabb hullócsillagok közé tartozik. Mind a fotón, mind a videón jól látszik, hogy pukkant pályája végéhez közel.

Ugyanezt a tűzgömböt sok más magyar állomás felhősödés miatt nem észlelte, de Zalaegerszegen derült volt. De pl. az AMS18 jelű, a budapesti Konkoly Obszervatóriumban működő kamera, a becsehelyi AMS71, a bécsi AMS85 és a Szlovákia-beli hurbanovói (ógyallai) AMS95 kamera szintén rögzítette a jelenséget. Mivel Zalaegerszegről nézve a zenitben látszódott, szinte a város felett haladt el sok tíz km magasan a meteor.

Ausztriában jártunk, Észak-Amerika ködöt láttunk (szabad szemmel) – VCSE

Feltöltve : Szerkesztette :

Szabad szemmel látni az Észak-Amerika ködöt (NGC 7000)? Igen, lehetséges. Csak nagyon, de nagyon tiszta, holdtalan, felhőtlen égről – leginkább magashegyi körülmények között. 2022 szeptemberében lehetőségünk volt egy osztrák-magyar-erdélyi észlelőhétvégét tartani Emberger Almban, mintegy 1700 méter tengerfelszín feletti magasságban. A nagyon sötét égbolton bizony szabad szemmel láttuk az Észak-Amerika ködöt, még UHC szűrő nélkül is! De amikor a szűrőváltóból kicsavarozott UHC szűrőt tettük a szemünk elé, a kontraszt a végtelenségig nőtt és a látvány megragadó volt…

A találkozó-észlelőhétvége hangulatát nagyon megragadja Biró Zsófia (TűzgömbLány) fenti videója (a további közreműködők neve a videó végén, a stáblistában olvasható). Az ő és a közreműködők munkáját nagyon szépen köszönjük, kiváló kisfilmet csináltak az eseményről! Az alábbiakban részletezzük, mit is láthatott (volna) a résztvevő 68 fő amatőrcsillagász, iskolás korú érdeklődő, egyesületi tag.

Olvasd tovább →

Purgathofer-Weinberger 1 planetáris köd a Hiúz csillagképben – Mezei Balázs

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE – PuWe1 planetáris köd – Fotó: Mezei Balázs (Zalaegerszeg). A kép kattintással nagyítható.

A PuWe1 egy meglehetősen nagy, halvány planetáris köd a Hiúz csillagképben, melyet 1980-ban Alois Purgathofer és Ronald Weinberger fedeztek fel a Palomar Sky Survey felvételein (link). A köd az egyik legnagyobb látszó méretű és a hozzánk legközelebbi planetáris az égen.

Olvasd tovább →