Nyári táboraink néhány évente visszatérő eleme a Naprendszer-túra. Léptékül általában 100 lépést veszünk egy csillagászati egységnek. A tábor bejáratához képzeljük a Napot, és 39 lépés után elértünk a Merkúrhoz, 72 lépés után a Vénuszhoz, 100 lépés után a Földhöz… (Egy lépés átlagos hossza magyar felnőtt férfiaknál 75 cm körüli, lásd itt). Mivel a Plútó Nap körüli pályájának fél nagytengelye 39,5 CSE, a Plútóig már 3950 lépést kell megtenni, ez már 2962,5 méterre, közel 3 km-re van a tábor bejáratától, tehát szép hosszú sétát lehet tenni, míg a Naprendszer szélére “jutunk”! Amikor egy bolygó így leképezett fél nagytengelytávolságára érünk, akkor ott megállunk, és az illető bolygó adatait ismertetjük. Ilyen módon a naprendszerbeli távolságok méretarányait igen jól meg lehet ismerni, jól lehet érzékeltetni diákokkal, laikusokkal, kezdő amatőrcsillagászokkal is.

Olvasd tovább

VCSE - Az Effelsbergi nagy rádiótávcső - Kép: Nagy Anna
VCSE – Az effelsbergi nagy rádiótávcső – Kép: Nagy Anna

Felejthetetlen élményben lehet része annak, aki ellátogat az effelsbergi rádióteleszkóphoz.

A műszer Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományában található. 100 méter átmérőjű tányérjával ez Európa legnagyobb rádióteleszkópja. 29 éven át ez volt a világ legnagyobb mozgatható rádiótávcsöve (1971-től 2000-ig). A mostani rekorder is csak alig nagyobb nála, 100×110 méteres antennájú, ami az USA Nyugat-Virginia államában található. Az effelsbergi rádiótávcső fókusztávolsága 30 méter, és 1968-1971 között építették. A műszer a németországi Max-Planck Intézethálózat – Rádiócsillagászati Intézet tulajdona.

Olvasd tovább

A Vénusz
A Vénusz

Egy interneten közvetített előadás keretében a VCSE is beszámolt arról – éppen a Csillagászat Napján -, hogy foszfint találtak a Vénusz színképében, ami mindenképpen természetes eredetű, de az nem világos, hogy életnélküli vagy vénuszi élet folyamata hozza létre. Az előadás elérhető itt bejelentkezés után: https://www.facebook.com/galileowebcast/videos/660726901511065 (12:55-től van szó a Csillagászat Napi rendezvényekről, azután következik a vénuszi élet lehetőségéről szóló előadás).

Egy 2020. október 19-én megjelent tanulmány kétségbe vonta, hogy észleltek-e egyáltalán foszfint a Vénusz színképében. Ez a másik kutatócsoport szerint adatfeldolgozási hibáról van szó, ami miatt tévedésből jelent csak meg a foszfin színképvonala a rádiócsillagászati mérésekben.

Olvasd tovább

2020. október 13-án van a Mars szembenállásban a Nappal. Ez azt jelenti, hogy ekliptikai hosszúságbeli különbségük éppen 180 fokot tesz ki, gyakorlatilag a Mars és a Nap az égbolt átellenes pontján tartózkodik. Ilyenkor a Mars napnyugtakor kel, éjféltájban delel, és hajnalban nyugszik. Fázisa 100%. Néhány nappal ezt megelőzően volt földközelségben, akkor volt a legfényesebb.

VCSE - A Föld és a Mars helyzete a Nap körül különböző időpontokban - Forrás: https://earthsky.org/upl/2015/12/mars-oppositions-2010-2022-roy-bishop-RASC.jpg
VCSE – A Föld és a Mars helyzete a Nap körül különböző időpontokban. A Mars pályáján kívüli körök (világosabb nappali és sötétebb éjszakai oldalra osztva) a Mars látszó méretével arányosak az adott időpillanatban. Az évszámok alá írt távolságadatok CSE-ben a Mars-Föld távolságát jelzik (pl.: 2018: 0,38 CSE)) szembenálláskor. Figyeljük meg, hogy a Mars legközelebb akkor juthat a Földhöz, amikor a Bak (Capricornus, Cap) csillagképben látszik a Földről nézve. A legtávolabbi szembenállások pedig az Oroszlán (Leo) csillagképben következnek be. Oppozíciókor a Mars fényessége -3,0 (Bakban) és -1,2 (Leo-ban) magnitúdó között változik, és a fényességváltozása szigorú összefüggést mutat azzal a csillagképpel, amelyikben az oppozíció bekövetkezik. Az oppozíció is évszakfüggő lehet: winter: tél, spring: tavasz, summer: nyár, autumn: ősz. Amikor a Mars nincs oppozícióban, földtávolságtól függően fénye +1,9 magnitúdóra is csökkenhet. – Forrás: RASC

Olvasd tovább