Emlékszünk Pandóra szelencéjének történetére? Bár Pandóra neve azt jelenti, “minden ajándék”, mégis rossz emlékünk lehet róla. Bár megtiltották neki, hogy akárcsak a közelébe menjen, őt annyira furdalta a kíváncsiság, mi lehet benne, hogy kinyitott egy szelencét (kicsi dobozkát; más forrásokban hombárt), amiből kiszabadult a Betegség, a Bánat, a Szegénység, a Bűn, az Öregség – mire Pandóra megijedt, lecsapta a fedelet, így csak a Remény maradt a szelencében.

VCSE - Pandora halmaza, vagyis az Abell 2744 jelű galaxishalmaz a James Webb Űrtávcső felvételén. A képskálát a jobboldali vízszintes szakasz adja meg (40 ívmásodperc, a az átlagos telehold látszó méretének negyvenötöd része), Forrás: Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA), a baloldali nyílak az égi irányokat mutatják, míg a legalsó sorban a szűrők nevei vannak, és hogy melyik szűrőnek milyen színt adtak a hamisszínes kompozit kép elkészítéséhez. A szűről neveiben szereplő számokat százzal osztva a szűrő centrális hullámhosszát kapjuk mikrométerben, tehát pl. az F115W szűrő áteresztésének közepe 1,15 mikrométer található. https://esawebb.org/images/weic2220b/
VCSE – Pandóra halmaza, vagyis az Abell 2744 jelű galaxishalmaz a James Webb Űrtávcső felvételén. A képskálát a jobboldali vízszintes szakasz adja meg (40 ívmásodperc, az átlagos telehold látszó méretének negyvenötöd része). A baloldali nyilak az égi irányokat mutatják, míg a legalsó sorban a szűrők nevei vannak, és hogy melyik szűrőnek milyen színt adtak a hamisszínes kompozit kép elkészítéséhez. A szűrők neveiben szereplő számokat százzal osztva a szűrő centrális hullámhosszát kapjuk mikrométerben, tehát pl. az F115W szűrő áteresztésének közepe 1,15 mikrométeren található. – Forrás: Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) https://esawebb.org/images/weic2220b/

Olvasd tovább

A világban sokfelé található állandó Naprendszer-sétány (pl. Berlinben); Magyarországon is van ilyen például Budapesten a Népligetben, Kecskeméten, vagy Alsómocsoládon. Egy ilyennek az a lényege, hogy méretarányosan bemutatja a Naprendszerben a bolygók közepes távolságát a Naptól. A séta során pl. a Naptól indulunk, és annyi méter távolságot kell megtenni, amennyi méretarányosan megfelel a Nap-bolygó közepes távolságnak. Pl. ha 1 Csillagászati Egységet (CSE) 100 méternek veszünk, akkor a Naptól indulva 39 méterre lesz a Merkúr, 72 méterre a Vénusz, 100 méterre a Föld, 152 méterre a Mars, 520 méterre a Jupiter, 957 méterre a Szaturnusz, 1917 méterre az Uránusz, és 3018 méterre a Neptunusz (kerekített értékek). Egyébként ilyen méretaránynál (1 CSE : 100 méter) a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri a Hold távolságának 104-szeresénél lenne! Ez tehát nem sétálható le ilyen méretarányban, de a Naprendszer igen.

Olvasd tovább

Ahhoz képest, hogy milyen nagy és milyen fényes a Messier 39 (M39 = NGC 7092) nyílthalmaz, igen kevésszer észlelik. Pedig nyaranta jól látszik kora este a zenitben, és az év nagyobb részében észlelhető. Jó látványosság binokulárral vagy keresőtávcsővel távcsöves bemutatók alkalmával, még városból is.

VCSE – Schmall Rafael felvétele az M39-ről. Időpont: 2023. augusztus 13. Helyszín: Ispánk (VEGA ’23 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor). Műszer: SkyWatcher 200/800 Newton tubus. Átlátszóság: 4, nyugodtság: 7. Kamera: Canon EOS1100D (átalakított). Mechanika: SkyWatcher EQ6 Pro Goto mechanika. Expozíciós adatok: 120×150 sec RGB, ISO1600, f/4. Szűrő: Astronomik IR/UV EOS-APSC clip – Fotó: Schmall Rafael

Olvasd tovább

VCSE – Hosszú volt a sor az egyik járdacsillagászat (fűcsillagászati) esetén távcső előtt Zalacsében 2022-ben. A távcsőnél Bánfalvi Péter magyaráz.

Folytatódik a „Csillagleső esték” sorozatunk Zalaegerszegen. A következő találkozás ideje:

2023. augusztus 28. 20:30 óra (az ÁMK plakátján 21 óra szerepel)

Helye: Apáczai ÁMK udvara, Zalaegerszeg

Esőnap: augusztus 30-a (szerda) Frissítés 2023. aug. 30. 20:15-kor: A várható rossz időjárás miatt az aug. 30-i alkalom is elmarad!

Aki teheti tartson velünk távcsővel, vagy anélkül! A rendezvényen távcsöveinkkel mindenkinek megmutatjuk a Holdat, a Szaturnuszt, fényesebb kettőscsillagokat, és lehet szakértőkkel csillagászatról beszélgetni, érdeklődni.

Gratulálunk az egész magyar csapatnak, és külön is tagtársunknak, Horváth Zsókának, aki a Lengyelországban rendezett 2023-as Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián a harmadik legjobb magyar lett. A csapattagok és eredményeik:

Elekes Dorottya: ezüstérem
Schmercz Blank: bronzérem 
Horváth Zsóka: dicséret
Sarkadi Sándor
Vári Gergely Péter