A most felfedezett hatalmas, 30 fok (!) hosszúságú, főleg hidrogéngázból álló ívdarab – egy körív egy része – feltehetőleg egy mintegy százezer éve robbant szupernóva maradványa.

VCSE - A most felfedezett hatalmas hidrogénív (sárga szakasz) és teljes körré való képzelebeli kiegészítése (piros kör) elhelyezkedése a csillagképek között. A hidrogénív szabad szemmel nem látszik, csak hosszú expozíciós idejű, nagyon nagylátószögű felvételeken. - Forrás: Sky and Telescope
VCSE – A most felfedezett hatalmas hidrogénív (sárga szakasz) és teljes körré való képzeletbeli kiegészítésének (piros kör) elhelyezkedése a csillagképek között. A hidrogénív szabad szemmel nem látszik, csak hosszú expozíciós idejű, nagyon nagy látószögű felvételeken. (A Sky and Telescope képén egy M betű kimaradt a Zsiráf = Camelopardalis csillagkép latin nevéből.) – Forrás: Sky and Telescope, Robert Benjamin, Gregg Dinderman

Ultraibolya és keskenysávú hidrogénszűrőkkel sikerült ezt az új mélyég-objektumot felfedezni. Mivel nagyon ritka és vékony alakzat, az égbolt feltehetően legnagyobb szupernóva-maradványa eddig észrevétlen maradt. Olvasd tovább

VCSE – A Hold (fenn) részlegesen elfedi a Vénuszt (lenn). Figyeljük meg, hogy a Hold sötét oldala levágja a Vénusz sarlójának egy részét.  – Jandó Dániel felvétele (Egervár, 2020. június 19.)

Vas és Zala megyei tagtársainknak sikerült észlelni 2020. június 19-én, ahogy a Hold részlegesen elfedte a Vénuszt. Keszthelyi Sándor Bucsu, Péter Attila Zalaegerszeg, Fridrich János Ság-hegy, valamint Jandó Dániel és Jandó Attila Egervár területéről észlelte a jelenséget. Olvasd tovább

Véget ért a XX. TUDOK (Kutató Diákok Mozgalma). A nagydíjban részesülők 30, az első helyezettek 20 felvételi többletpontot kapnak az egyetemi, főiskolai felvételik során, tehát ez egy nagyon komoly verseny. Az idei verseny fizika-matematika-csillagászat összevont szekciójának zsűrijében pl. Dr. Ludmány András, a volt Debreceni Napfizikai Obszervatórium volt igazgatója, napfizikus-csillagász volt benne, akit minden idősebb amatőrcsillagász ismerhet, mert jópár ismeretterjesztő csillagászati könyvet ültetett át angolról magyarra vagy ellenőrizte a fordítás minőségét, helyességét. Trócsányi Zoltán részecskefizikus, akadémikus neve is többünknek ismerős lehet a zsűriből.
Toldi Emese
Toldi Emese
 

Olvasd tovább

VCSE - A Swan-üstökös - Kép: Fridrich János Mihály
VCSE – A Swan-üstökös – Kép: Fridrich János Mihály

 

Kép készítésének dátuma: 2020.05.22. 02:45 NYISZ

Kép készítésének helye: Ság-hegy

Expozíciós idő: 8×60 sec

Érzékenység: ISO 1600

Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop

Távcső és mechanika: 200/1000 Newton EQ-5 GoTo

Kamera vagy detektor: Canon EOS 4000Da, átalakított

Vezetés: Lacerta MGEN

Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5/6

Az eddigi egyik legnehezebb fotózásom. Az üstökös viszonylag közel van a Naphoz, és csak 5-6° a horizont feletti magassága. Ebben a szinte vízszintes módban a vezetés sem akart jól működni. Korlátozott volt a kép készítésére szánt idő is a virradat miatt. A kezdeti nagy fellángolásom az első próba után elszállt, második nekifutásra sikerült a kép. Ennek is nagyon örültem.

Az égboltot kevéssé ismerőknek nyilvánvalóan nagy segítség, ha a SynScan GoTo-mechanikák beállító csillagainak listája elérhető. Ilyenek pl. a népszerű SkyWatcher GoTo-mechanikák. Az alábbi linkről letölthető dokumentum (ami különben innen származik) tartalmazza:

  • a beállító csillagok neveit úgy, ahogy az a kézivezérlőn megjelenik,
  • hogy melyik csillagképben találhatók,
  • és hogy melyik térképlapon találhatók.

A térképlapok és minimális égboltismeret segítségével bárki könnyebben megcsinálhatja az 1-, 2- vagy 3-csillagos beszabályozást, ha nem simeri minden csillag nevét és égi elhelyezkedését fejből.

Példa a beállító csillagok megjelenítésére a mellékelt dokumentum térképein
Példa a beállító csillagok megjelenítésére a mellékelt dokumentum térképein