Egy idén október 10-én felfedezett, 280-620 méter közöttire becsült kisbolygó fog elhaladni a Föld mellett a Hold távolságának 127%-ára megközelítve a Földet október 31-én este. Legközelebb hozzánk este 18 óra felé lesz (Közép-Európai Idő szerint). Az előrejelzés szerint legfeljebb 10,1 mg-s lesz, amikor legfényesebb lesz a megközelítés során, tehát legalább 15 cm-es műszer kell megfigyeléséhez. Viszont 898 ívmásodpercet is megtesz majd a közelítéskor percenként, vagyis kb. 15 ívpercet egy perc alatt (a telehold átmérője kb. 30 ívperc!). A felfedezés a PannSTARRS projekt 1,8 méteres műszerével történt.

A Földre nem veszélyes a kisbolygó.

Halloween-kisbolygónak is nevezik, de ennek semmi jelentősége nincs…

Modellszámítások szerint a 2015 TB145 egy alvó vagy kialudt üstökös lehet, de szoros földközelsége ellenére sem várnak belőle meteorokat. Ha mégis haladna meteoráramlat a pályája mentén, akkor azok 35 km/s sebességgel a RA = 64°, D=-3° pontból érkeznének. E rajt leginkább Ázsiából lehetne látni. A modellszámítások ugyanis azt mutatják, ha ez a halott üstökös a múltban aktív volt, akkor a Földet idén elkerülik a meteoroidjai; 2009-ben és 2014-ben viszont észlelni kellett volna őket, de egyik évből sem jelentettek semmi különöset, ami ehhez az objektumhoz lenne kapcsolható.

Naprendszerbeli pályája itt látható:

 

VCSE - A kisbolygó naprendszerbeli pályája
VCSE – A kisbolygó naprendszerbeli pályája

 

VCSE - A kisbolygó naprendszerbeli pályája
VCSE – A kisbolygó naprendszerbeli pályája

 

Gyakorlatilag a közelség idején a Bika-Szekeres-Zsiráf-Göncölszekér csillagképekben fog haladni (a Zsiráf csillagszegénysége nem sokat segít a felkeresésében, főleg, mert gyorsan mozog; érdemes koordináták alapján keresni GoTo-s műszerrel).

Magyarországon napnyugta és sötétedés körül még csak olyan 10-13° magasan lesz az objektum, és horizont feletti magassága csökkeni fog, majd este kilenc felé le is fog nyugodni, vagyis legfényesebb állapotában, a legszorosabb megközelítésekor bizony nagyon nehézkes lesz az északi, északnyugati horizont közelében keresni.

Sajnos, emiatt a VCSE csillagdájából csak nagyon rövid ideig észlelhető, de majd megpróbálkozunk vele.

Aki megfigyelésre adná a fejét, az alábbi táblázat segít neki. Az adatokat kb. Zala megye közepére számoltuk ki, de az ország teljes egészéből egész jól használható lesz. (Ilyen szoros kisbolygó megközelítéskor a parallaxis már érezhető, ezért kellett adott földrajzi helyre kiszámíttatni a pozíciókat.)
Az első oszlopokban az év, hó, nap található, majd a következő hat számjegy első két jegye az órákat, a második kettő a perceket, az utolsó kettő a másodperceket kódolja: az időadatok UT-ben vannak, ehhez egy órát kell adni, hogy a mi téli időszámításunkat kapjuk (TISZ vagy KÖZEI = UT + 1 óra).

Utána 2000.0-s epochára a kisbolygó rektaszcenziója (óra-perc-másodperc) és deklinációja (fok, ívperc, ívmásodperc) alakban található.

Delta: a kisbolygó földtávolsága CSE-ben.
r: a kisbolygó naptávolsága CSE-ben.
El: elongáció, vagyis a kisbolygó szögtávolsága az égen a Naptól.
Ph: a kisbolygó fázisszöge (kevés jelentősége van a mostani megfigyeléshez)
V: a kisbolygó várt fényessége V-sávban, vagyis vizuális tartományban.
Sky Motion: a kisbolygó mozgása ívmásodperc/perc egységekben és iránya (PA). A PA-t 0-tól
360 fokig mérük, 0 az égi északi, 90° az égi keleti irány.
Azi, Alt: a kisbolygó azimutja és horizont feletti magassága fokokban.
Sun Alt: a Nap horizont feletti magassága °-ban. Ha ez negatív, akkor a Nap lenyugodott vagy még nem kelt fel; ha -18° alatt van a Nap, akkor beállt az éjszaka, elég sötét van az észleléshez.
Moon Phase: a Hold fázisa (1,0 = telehold, 0,5 = első vagy utolsó negyed, 0,0 = újhold). Az erős Hold nem nagyon kedvez a kistávcsöves vizuális megfigyeléseknek… A Dist a Holdtól mért szögtávolságot adja fokokban, az Alt a Hold horizont feletti magasságát °-ban.

Végezetül az utolsó oszlopok a bizonytalanságokat jelzik.

Date       UT      R.A. (J2000) Decl.    Delta     r     El.    Ph.   V      Sky Motion        Object    Sun   Moon                Uncertainty info
            h m s                                                            "/min    P.A.    Azi. Alt.  Alt.  Phase Dist. Alt.    3-sig/" P.A.
2015 10 30 000000 04 29 15.2 +01 28 44   0.035   1.022  144.6  34.2  14.1    7.42    030.5    343  +43   -52   0.91   016  +58         1 011.1 / Map / Offsets
2015 10 30 010000 04 29 30.6 +01 35 17   0.034   1.021  144.7  34.2  14.0    7.78    030.4    004  +45   -45   0.91   016  +60         1 009.7 / Map / Offsets
2015 10 30 020000 04 29 46.7 +01 42 09   0.033   1.020  144.7  34.3  14.0    8.19    030.6    024  +42   -36   0.91   016  +58         1 008.4 / Map / Offsets
2015 10 30 030000 04 30 04.0 +01 49 23   0.032   1.020  144.7  34.3  13.9    8.66    031.1    042  +37   -26   0.90   016  +52         1 007.5 / Map / Offsets
2015 10 30 040000 04 30 22.7 +01 57 00   0.031   1.019  144.7  34.3  13.8    9.20    031.9    057  +29   -16   0.90   016  +44         1 007.0 / Map / Offsets
2015 10 30 050000 04 30 43.0 +02 05 01   0.030   1.018  144.7  34.3  13.8    9.80    032.8    071  +20   -06   0.90   016  +34         1 007.0 / Map / Offsets
2015 10 30 060000 04 31 05.3 +02 13 29   0.030   1.017  144.7  34.3  13.7   10.48    033.8    082  +10   +04   0.90   016  +25         1 007.5 / Map / Offsets
2015 10 30 070000 04 31 29.8 +02 22 26   0.029   1.017  144.7  34.4  13.7   11.22    034.9    093  +00   +13   0.89   016  +15         1 008.4 / Map / Offsets
2015 10 30 080000 04 31 56.7 +02 31 55   0.028   1.016  144.7  34.4  13.6   12.04    035.8    105  -10   +20   0.89   016  +05         1 009.8 / Map / Offsets
2015 10 30 090000 04 32 26.3 +02 41 59   0.027   1.015  144.6  34.5  13.5   12.93    036.6    117  -19   +26   0.89   016  -03         2 011.5 / Map / Offsets
2015 10 30 100000 04 32 58.6 +02 52 41   0.026   1.015  144.6  34.5  13.5   13.89    037.3    130  -28   +29   0.88   017  -11         2 013.5 / Map / Offsets
2015 10 30 110000 04 33 33.7 +03 04 06   0.025   1.014  144.6  34.6  13.4   14.92    037.8    146  -34   +29   0.88   017  -18         2 015.5 / Map / Offsets
2015 10 30 120000 04 34 11.8 +03 16 18   0.025   1.013  144.5  34.7  13.3   16.01    038.0    163  -38   +26   0.88   017  -23         2 017.6 / Map / Offsets
2015 10 30 130000 04 34 52.7 +03 29 22   0.024   1.012  144.5  34.8  13.2   17.18    038.0    182  -39   +21   0.88   017  -25         2 019.5 / Map / Offsets
2015 10 30 140000 04 35 36.7 +03 43 24   0.023   1.012  144.4  34.8  13.2   18.44    037.9    201  -37   +14   0.87   017  -25         3 021.3 / Map / Offsets
2015 10 30 150000 04 36 23.6 +03 58 30   0.022   1.011  144.3  34.9  13.1   19.79    037.6    218  -32   +05   0.87   017  -22         3 022.9 / Map / Offsets
2015 10 30 160000 04 37 13.5 +04 14 49   0.021   1.010  144.3  35.0  13.0   21.27    037.1    232  -25   -04   0.87   017  -17         3 024.2 / Map / Offsets
2015 10 30 170000 04 38 06.6 +04 32 29   0.020   1.010  144.2  35.2  12.9   22.89    036.6    245  -16   -14   0.86   017  -11         4 025.2 / Map / Offsets
2015 10 30 180000 04 39 03.0 +04 51 39   0.020   1.009  144.1  35.3  12.8   24.69    035.9    256  -06   -25   0.86   017  -03         4 026.0 / Map / Offsets
2015 10 30 190000 04 40 03.0 +05 12 32   0.019   1.008  144.0  35.4  12.7   26.73    035.3    267  +04   -35   0.86   017  +06         4 026.5 / Map / Offsets
2015 10 30 200000 04 41 07.2 +05 35 22   0.018   1.008  143.9  35.5  12.6   29.05    034.7    278  +15   -44   0.85   017  +16         5 026.8 / Map / Offsets
2015 10 30 210000 04 42 16.2 +06 00 23   0.017   1.007  143.7  35.7  12.5   31.71    034.2    289  +25   -51   0.85   017  +26         6 027.0 / Map / Offsets
2015 10 30 220000 04 43 30.9 +06 27 57   0.016   1.006  143.6  35.9  12.4   34.81    033.8    302  +34   -56   0.85   017  +36         6 027.0 / Map / Offsets
2015 10 30 230000 04 44 52.5 +06 58 25   0.015   1.005  143.4  36.1  12.3   38.45    033.5    317  +42   -56   0.84   016  +45         7 027.0 / Map / Offsets
2015 10 31 000000 04 46 22.5 +07 32 15   0.015   1.005  143.2  36.3  12.2   42.75    033.4    336  +48   -52   0.84   016  +53         8 026.9 / Map / Offsets
2015 10 31 010000 04 48 02.9 +08 10 03   0.014   1.004  143.0  36.5  12.1   47.88    033.4    358  +51   -45   0.84   016  +59         9 026.9 / Map / Offsets
2015 10 31 020000 04 49 56.4 +08 52 29   0.013   1.003  142.7  36.8  12.0   54.04    033.5    021  +50   -36   0.83   016  +61        10 027.0 / Map / Offsets
2015 10 31 030000 04 52 06.0 +09 40 27   0.012   1.003  142.4  37.2  11.8   61.51    033.8    042  +46   -26   0.83   015  +59        12 027.2 / Map / Offsets
2015 10 31 040000 04 54 35.9 +10 35 05   0.011   1.002  142.0  37.6  11.7   70.64    034.2    059  +39   -16   0.82   015  +52        14 027.6 / Map / Offsets
2015 10 31 050000 04 57 31.4 +11 37 48   0.011   1.001  141.5  38.2  11.6   81.92    034.7    073  +31   -06   0.82   014  +44        16 028.0 / Map / Offsets
2015 10 31 060000 05 00 59.4 +12 50 30   0.010   1.000  140.8  38.8  11.4   96.02    035.2    085  +22   +04   0.82   013  +34        20 028.7 / Map / Offsets
2015 10 31 070000 05 05 09.4 +14 15 37   0.0090  1.000  140.0  39.7  11.2  113.85    035.8    096  +14   +12   0.81   012  +25        24 029.5 / Map / Offsets
2015 10 31 080000 05 10 14.2 +15 56 26   0.0082  0.999  138.9  40.8  11.1  136.75    036.4    107  +06   +20   0.81   011  +15        29 030.5 / Map / Offsets
2015 10 31 090000 05 16 32.2 +17 57 23   0.0075  0.998  137.5  42.2  10.9  166.59    037.1    118  -01   +25   0.81   010  +05        36 031.6 / Map / Offsets
2015 10 31 100000 05 24 30.7 +20 24 23   0.0067  0.998  135.7  44.0  10.7  206.11    038.0    130  -07   +29   0.80   009  -03        45 033.0 / Map / Offsets
2015 10 31 110000 05 34 51.6 +23 25 27   0.0060  0.997  133.2  46.5  10.5  259.21    039.0    141  -10   +29   0.80   008  -11        57 034.6 / Map / Offsets
2015 10 31 120000 05 48 42.6 +27 10 52   0.0053  0.996  129.9  49.8  10.4  331.23    040.6    152  -11   +26   0.80   010  -18        74 036.7 / Map / Offsets
2015 10 31 130000 06 07 58.5 +31 52 35   0.0047  0.996  125.4  54.4  10.2  428.48    043.0    162  -09   +21   0.79   014  -22        98 039.7 / Map / Offsets
2015 10 31 140000 06 36 01.8 +37 39 28   0.0041  0.995  119.2  60.6  10.1  555.24    046.9    170  -05   +14   0.79   020  -25       130 044.1 / Map / Offsets
2015 10 31 150000 07 18 51.1 +44 21 27   0.0037  0.994  110.9  68.9  10.1  704.18    053.9    174  +02   +05   0.78   030  -24       168 051.4 / Map / Offsets
2015 10 31 160000 08 25 24.0 +50 52 06   0.0034  0.993  100.2  79.6  10.3  839.82    066.2    174  +08   -04   0.78   042  -22       205 063.9 / Map / Offsets
2015 10 31 170000 09 59 25.2 +54 35 27   0.0032  0.993   88.0  91.8  10.7  898.58    084.9    169  +13   -15   0.78   055  -17       224 082.8 / Map / Offsets
2015 10 31 180000 11 39 12.1 +53 17 19   0.0034  0.992   75.8 104.0  11.3  842.85    105.1    163  +13   -25   0.77   069  -10       214 283.2 / Map / Offsets
2015 10 31 190000 12 55 21.2 +48 16 26   0.0037  0.991   65.3 114.5  12.1  708.53    119.8    159  +09   -35   0.77   082  -02       184 298.1 / Map / Offsets
2015 10 31 200000 13 45 02.8 +42 19 22   0.0041  0.991   57.1 122.7  13.0  559.43    128.5    159  +03   -44   0.77   092  +07       148 306.9 / Map / Offsets
2015 10 31 210000 14 17 15.7 +36 55 02   0.0047  0.990   51.1 128.7  13.8  431.99    133.5    162  -04   -52   0.76   099  +17       116 311.9 / Map / Offsets
2015 10 31 220000 14 39 04.5 +32 25 37   0.0053  0.989   46.8 133.0  14.5  334.05    136.5    169  -10   -56   0.76   105  +26        91 314.8 / Map / Offsets
2015 10 31 230000 14 54 34.8 +28 47 35   0.0060  0.988   43.7 136.1  15.1  261.48    138.4    178  -14   -57   0.75   110  +36        73 316.5 / Map / Offsets
2015 11 01 000000 15 06 04.1 +25 51 26   0.0067  0.988   41.4 138.3  15.7  207.95    139.6    190  -17   -53   0.75   113  +46        59 317.5 / Map / Offsets
2015 11 01 010000 15 14 52.6 +23 27 57   0.0075  0.987   39.8 140.0  16.1  168.10    140.5    202  -16   -45   0.75   116  +54        49 318.0 / Map / Offsets
2015 11 01 020000 15 21 48.7 +21 29 44   0.0082  0.986   38.5 141.2  16.5  137.98    141.3    215  -14   -36   0.74   118  +59        41 318.3 / Map / Offsets
2015 11 01 030000 15 27 23.4 +19 51 06   0.0090  0.986   37.6 142.1  16.8  114.84    141.9    227  -09   -26   0.74   119  +61        35 318.4 / Map / Offsets
2015 11 01 040000 15 31 57.2 +18 27 48   0.010   0.985   36.8 142.8  17.1   96.78    142.5    239  -03   -16   0.73   120  +58        30 318.3 / Map / Offsets
2015 11 01 050000 15 35 44.4 +17 16 40   0.011   0.984   36.2 143.4  17.3   82.46    143.1    250  +05   -06   0.73   121  +51        26 318.2 / Map / Offsets
2015 11 01 060000 15 38 55.1 +16 15 16   0.011   0.983   35.7 143.9  17.5   70.98    143.7    261  +13   +03   0.73   122  +43        23 318.1 / Map / Offsets
2015 11 01 070000 15 41 36.9 +15 21 46   0.012   0.983   35.3 144.3  17.7   61.66    144.3    271  +23   +12   0.72   123  +33        20 317.9 / Map / Offsets
2015 11 01 080000 15 43 55.5 +14 34 44   0.013   0.982   35.0 144.6  17.9   54.02    144.9    283  +32   +20   0.72   123  +23        18 317.7 / Map / Offsets
2015 11 01 090000 15 45 55.3 +13 53 05   0.014   0.981   34.7 144.8  18.1   47.72    145.4    297  +41   +25   0.71   124  +14        16 317.5 / Map / Offsets
2015 11 01 100000 15 47 39.8 +13 15 55   0.015   0.981   34.5 145.1  18.3   42.47    145.9    314  +48   +28   0.71   124  +04        15 317.4 / Map / Offsets
2015 11 01 110000 15 49 11.9 +12 42 33   0.015   0.980   34.2 145.3  18.4   38.07    146.3    335  +54   +28   0.71   124  -05        13 317.2 / Map / Offsets
2015 11 01 120000 15 50 33.9 +12 12 26   0.016   0.979   34.0 145.4  18.5   34.36    146.5    000  +55   +26   0.70   124  -13        12 317.1 / Map / Offsets
2015 11 01 130000 15 51 47.7 +11 45 07   0.017   0.978   33.9 145.6  18.7   31.22    146.6    024  +53   +21   0.70   124  -19        11 317.0 / Map / Offsets
2015 11 01 140000 15 52 54.9 +11 20 14   0.018   0.978   33.7 145.7  18.8   28.53    146.5    044  +47   +13   0.69   124  -23        10 317.0 / Map / Offsets
2015 11 01 150000 15 53 56.7 +10 57 28   0.019   0.977   33.6 145.8  18.9   26.22    146.2    061  +38   +05   0.69   124  -26        10 316.9 / Map / Offsets
2015 11 01 160000 15 54 54.1 +10 36 34   0.020   0.976   33.5 145.9  19.0   24.22    145.8    074  +29   -05   0.69   124  -25         9 316.8 / Map / Offsets
2015 11 01 170000 15 55 47.8 +10 17 20   0.020   0.976   33.4 146.0  19.1   22.47    145.2    085  +19   -15   0.68   124  -22         8 316.7 / Map / Offsets
2015 11 01 180000 15 56 38.4 +09 59 36   0.021   0.975   33.3 146.1  19.2   20.92    144.6    096  +08   -25   0.68   124  -17         8 316.5 / Map / Offsets
2015 11 01 190000 15 57 26.4 +09 43 12   0.022   0.974   33.2 146.1  19.3   19.54    143.9    106  -02   -35   0.67   124  -10         7 316.3 / Map / Offsets
2015 11 01 200000 15 58 12.0 +09 28 00   0.023   0.973   33.1 146.2  19.4   18.29    143.2    118  -11   -44   0.67   123  -02         7 316.0 / Map / Offsets
2015 11 01 210000 15 58 55.3 +09 13 53   0.024   0.973   33.0 146.2  19.5   17.14    142.6    130  -20   -52   0.67   123  +07         7 315.7 / Map / Offsets
2015 11 01 220000 15 59 36.5 +09 00 45   0.025   0.972   33.0 146.2  19.6   16.07    142.0    144  -27   -57   0.66   123  +17         6 315.3 / Map / Offsets
2015 11 01 230000 16 00 15.4 +08 48 30   0.025   0.971   32.9 146.2  19.6   15.07    141.6    160  -32   -57   0.66   123  +27         6 314.9 / Map / Offsets

Szervusztok!

Remélem, érdekes, amit írok és nem spammelek vele Titeket…

A (99 942) Apophis kisbolygót 2004-ben fedezték fel, és hamarosan az érdeklődés középpontjába került, mert a korai pályaszámítások szerint 2,7% esélyt láttak arra, hogy 2029. április 13-án beleütközzön a Földbe. Ez óriási esélyt jelent (durván 1:37), sokszorosa annak, hogy ötös lottótalálata lesz az embernek, pedig időnként egyeseknek az is előfordul… Éppen ezért az egyiptomi Ra Apep-ről, a pusztító istenség görögösített nevéről nevezték el Apophis-nak (ejtsd: apofisz). Későbbi mérések szerint 330-350 méter átmérőjű lehet (a Tunguzka-katasztrófát, ami egy kb. fél kontinensre kiterjedő esemény volt 1908-ban, egy kb. 200 méteres test okozta). Az Apophis sűrűsége kb. 2,6 g/cm^3.

Ahogy gyűltek az észlelések, pontosabb pályát lehetett számítani, ezzel természetesen megváltoztak a Földbe való becsapódás esélyei is. A pontosabb pályaszámítás szerint a 2029-es földközelségekor 3,4 magnitúdós lesz, vagyis lehet, hogy szabad szemmel akár még Zalaegerszeg külterületéről is megpillanthatjuk a kisbolygót!! (Ha nem lesz derült, érdemes ezért kocsiba vágni magunkat és elutazni közelebbi derült helyen lévő helyre.) Mozgása akkor 42 fok lesz óránként (vagyis 0,7 fok percenként, a telehold átmérője ugye 0,5 fok). Érdemes lenne régi krónikákat megnézni, vajon nem láttak az írásos kor 5-6 ezer éve alatt ilyesmit? (Akár UFO-észlelésnek minősítettek között is előfordulhatott ilyen.) Szenzációs látványnak ígérkezik, hálás szabad szemes, vizuális távcsöves és fotografikus téma lesz. Mivel legnagyobb közelségekor látszó méretét 2 ívmásodpercre várják, már egy 5 cm-es távcsővel is kiterjedt objektumnak látszódhat az égen, ha jó lesz a nyugodtság. Mivel azonban a nyugodtság Közép-Európából ritkán jobb 1 ívmásodpercnél, a legjobb lesz talán 9-13 cm-es távcsövet és nagy nagyítást használni. (Végül is az ISS, a Nemzetközi Űrállomás mérete futballpályányi, és Rafi nyári táborban 15 cm-essel készült képén jól kivehető volt a szerkezete – ez meg háromszor nagyobb, mint egy focipálya hossza, úgyhogy szerintem vizuálisan is kiterjedt lesz.)

A Földbe való becsapódás esélyei így változtak évről-évre, aminek oka a gyarapodó megfigyelési anyag által lehetővé tett egyre pontosabb pályaszámítás:

2004. április: 2,7% (1:37)
2004. december 23.: 1:62
2004. december 27.: nulla esély
2004. december 27.: 0%
2006: 1:45 000
2009: 1:250 000

A 2029-es mellett érdekes a 2036-os földközelsége is (7:1 000 000 000 eséllyel a 2009-es mérések szerint, de a 2013-as észlelések kizárták, hogy ekkor, 2036-ban becsapódás lehetne); és a 2068-as is, aminek esélyét korábban 3 a milliárdhoz becsülték, de ennek esélye nemrégen megnőtt (ld. alább).

2005-ben és 2011-ben újabb képek készültek az égitestről.

2013-ban az Apophis csak 14,5 millió km-re haladt el a Földtől (durván egytized csillagászati egységre), ekkor nemcsak fotókon örökítették meg, hanem radarészleléseket is végeztek róla. Ekkor 15,7 mg volt látszó fényessége. Az ekkor végzett mérések ismét kizárták, hogy 2029-ben lehetne becsapódás. A CCD-kkel készült fényképekről kimért pozícióadatoknál sokkal pontosabb radarmérések is készültek ekkor, amelyek ráadásul a távolságot is nagyon pontosan megadták.
Ezeknek a 2013-as radarméréseknek az alapján 2068-ban lesz az Apophis-nak egy olyan földközelsége, amikor is viszont a becsapódás esélye 1:256 000.

A Gaia műhold csapata is mérte az Apophis pályáját. Ezeket a méréseket a Földiről végezték el a csapatuk gyakorlatoztatása és fejlesztése érdekében, jobbára még a Gaia műhold indítása környékén. Megjegyzendő, hogy a Földről 2732 saját nagyon pontos pozíciómérést tudtak felhasználni – de eddig 2103 ezek közül nem volt publikálva, most használták fel először pályaszámításban! 4138 korábbi földi mérést is felhasználtak. Külön rámutattak arra, hogy az IAU Minor Planet Center elektronikus leveleiben alkalmazott kerekítés befolyásolja a végeredményeket… A megfigyelő távcsövek pozícióit is pontosabban kell figyelembe venni a pályaszámításokban – az IAU MPC ezt is kerekítve és az utolsó tizedesjegyek nélkül adja meg.

Végeredményben azonban nem adtak új becslést a 2029-es becsapódás esélyeire. Ennek okául azt hozzák fel, hogy a meteoroidok mozgását befolyásoló Jarkovszkij-effektus (vagy az effektust tanulmányozók közül a többiek nevének kezdőbetűit is magában foglaló YORP-effektus, ahol a többiek a területen dolgozó O’Keefe-t, Radzijevszkijt és Paddackot takarják) nem ismert eléggé az Apophis esetében egy pontos pálya megadásához…

Ez az effektus abból áll, hogy bár a Nap fénynyomása valamerre nyomja kicsit a kisbolygót (a Napból érkező fotonokat elnyeli a kisbolygó, és egyben felveszi a lendületüket is, vagyis kifelé nyomja a Naprendszerből a kisbolygót), de a kisbolygó a Naptól a nappali oldalán felvesz hőt, amit az éjszakai oldalán elsugározz, és az eltávozó fotonok kissé visszalökik a kisbolygót. (Ez a YORP-effektus durva magyarázata, a finom részletek most kevésbé érdekesek.) Ennek figyelembevételéhez viszint ismerni kellene a kisbolygó forgási idejét, a forgástengely állásszögét és a kisbolygó alakját és albedóját.

Szóval, végeredményben a most megjelent új tanulmány szerint az Apophis helyzetét 2029-ben 2-3 km pontossággal ismerjük, ha a YORP-effektust nem vesszük figyelembe, az utóbbi évek meglepő elméleti- megfigyelési eredménye azonban az, hogy az ilyen méretű kisbolygóknál bizony ezt az effektust figyelembe kell venni. Következő feladat tehát az Apophis forgásidejének megállapítása lesz…

Források:
http://arxiv.org/abs/1510.00509
www.wikipedia.org
NASA NEA oldalak

Az Orionida-meteorraj főbb adatai:

Nevük és rövidítésük: Orionidák, ORI.

Jelentkezési időszak: október 1 – november 10. (Más források szerint okt. 2 – nov. 7.)

Aktivitás maximuma: általában október 21-e körül, de hosszan elnyúló maximumot mutatnak okt. 20-24. között.

Radiánspozíció maximumkor: RA=95°, D=+16° (l. a mellékelt térképet).

ZHRmax = 22 meteor/óra (ld. a szövegben a kivételes eseteket)

r = 2,9 (l. még a főszöveget)

V = 66 km/s, gyorsak.

Szülőégitest: 1P/Halley üstökös.

Orionids and epsilon-Geminids1. ábra: az Orionidák és az Epszilon Geminidák (EGE) meteorraj radiánsának helyzete különböző napokon az égen. Forrás: IMO (www.imo.net)

Olvasd tovább

Egy -2,7 mg-s meteor pályájának kiszámítására kértek minket. Normál esetben a -4 mg-nél halványabb meteorok pályaszámítását néhány hónappal a feltűnés után végezzük el, amikor már minden, havi bontású észlelési adat fel van töltve a meteoros adatbázisba (kezelője: Tepliczky István). Ilyen halványabb meteorokból havonta akár több száz, nagyobb rajok jelentkezése esetén akár ezres nagyságrendű pályát is lehet számolni, ezt tehát automatizáltuk, és a program néhány havonta frissíti az adatbázist. Ennyi meteor pályáját egyesével kiszámítani természetesen időpazarlás lenne. Ezeket a pályaszámításokat új rajok felfedezésére, a régebbről ismertek pályájának pontosítására használjuk, és velük a naprendszerbeli por eredetét és fejlődését tanulmányozzuk.

A -4 mg-nél fényesebb meteorok már tűzgömbnek számítanak, és ezek pályaszámítását rutinszerűen pár napon belül elvégezzük. Egy -8 mg-s meteorból már le is eshet valami, bár ehhez kedvező körülmények összejátszása kell (pl. nagyon kicsi meteorsebesség, hogy alacsonyra le tudjon jönni a meteoroid a légkörben). Egy -10 mg-s tűzgömbből már biztosan leesik valami, bár általában csak nagyon kicsi darab, amit nagyon nehéz megtalálni, és ezért ritkán indulnak neki megkeresni olyan bonyolult vidéken, mint Európa. Egy telehold-fényességű (-13 mg-s) tűzgömbből, különösen, ha hangrobbanás is kíséri, egészen biztosan leesik akkora darab, hogy könnyen megtalálható lenne, ha jó észlelések vannak a pályájáról, ezeket tehát a feltűnést követő pár órán belül részletes pályaszámításnak vetjük alá.

Mi az oka hát, hogy e -2,7 mg-s meteor pályáját mégis gyorsan kiszámoltuk? Egyfelől az, hogy barátaink nagyon kíváncsiak voltak rá, és ezt szeretnénk kielégíteni. Másfelől, kifejezetten jó észlelések születtek róla, három kamerán (HUPOL, HUSUL, HULUD1) rajta van teljes egészében a meteor. E három kamera adataiból 12 méter pontossággal tudtuk az észlelőtől való távolságot meghatározni! (Összehasonlításul: ez ritkán sikerül 100 méternél pontosabban.) Egy negyedik kamera adatait is megkaptuk, a HULUD3-ét, ez azonban nem látta a meteor teljes pályáját. Ezért kizártuk a további vizsgálatból, hogy csak a legszebb, legjobb észleléseket használhassuk.

A HULUD1 kamera képe a jelenségről (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A HULUD1 kamera képe a jelenségről (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A HUPOL kamera képe a jelenségről (Polaris Csillagvizsgáló, Perkó Zsolt, Igaz Antal, Budapest)
A HUPOL kamera képe a jelenségről (Polaris Csillagvizsgáló, Perkó Zsolt, Igaz Antal, Budapest)
A HUSUL kamera képe a jelenségről (SACSE LINK: www.sacse.hu,www.sacse.hu, Kiss Szabolcs)
A HUSUL kamera képe a jelenségről (SACSE LINK: www.sacse.hu,www.sacse.hu, Kiss Szabolcs)
A HULUD3 kamera csak a meteor végét látta (Berkó Ernő, Ludányhalászi)
A HULUD3 kamera csak a meteor végét látta (Berkó Ernő, Ludányhalászi)

A meteor a HULUD1-től 110 km-re tűnt fel, a HUPOL-tól 140 km-re, a HUSUL-tól pedig 150 km-re (kerekített, közepes távolságok). 63 km-es pályáját alégkörben 57,4 +/- 0,3 km/sec sebességgel futotta be, tehát kicsivel több, mint 1 másodpercig volt látható az égen. Vizuális megfigyelésről nincs tudomásunk. Földfelszínre vetített pályáját a mellékelt kép mutatja.

vcse_05

A meteor Magyarországtól északra tűnt fel, Szlovákia felett, Tugártól Zsember felé haladt. A földfelszín felett 113,7 +/- 1,4 km magasságban tűnt fel és 89,3 +/- 0,9 km magasságban hunyt ki.

vcse_06
A meteor magasságváltozásai a HULUD1 + HUPOL kamerapárosításból. Vízszintesen az idő van feltüntetve (23:17:00 UT-tól kezdve), függőlegesen pedig a földfelszín feletti magasság km-ben. Az elfordított négyzetek az egyes képkockákról lemért magasságokat tartalmazza, amiket folytonos vonallal is összekötöttünk. A három kamera képeiből hatféle párosítás volt képezhető, amiből három pár független, és ezek kombinációja (átlaga) adta a végeredményt és a hibát.

vcse_07A meteor érdekes, kissé szokatlan sebességváltozásai a HULUD1 + HUSUL kamerapáros alapján. A végső sebességeket és sebességváltozásokat szintén az összes kamera összes lehetséges, független kombinálásával kaptuk meg.

A meteor naprendszerbeli pályájára utaló pályaelemel a következők voltak:

Radiáns: RA=239,7 +/-0,2 fok, D=29,7 +/- 1,7 fok (ACB: 233,3°, 27°)
Sebesség: 57,4 +/- 0,3 km/s (58 km/sec)
Inklináció=99+/-2 fok (105°)
excentricitás = 1,07 +/- 0,06 (0,99)
Napközelség: 0,98 CSE (0,98 CSE)
Felszálló csomó hossza: 323,01 fok (310°)
Perigeum argumentuma: 187,4 +/- 0,7 fok (175°)

Elképzelhető, hogy a tűzgömb a 2012-ben felfedezett Alfa Corona Borealidák (ACB) rajhoz tartozik (ld. J. Greaves,http://adsabs.harvard.edu/abs/2012JIMO…40…16G A fenti kis táblázatocskában zárójelben álló számok éppen az ACB-raj közepes pályaelemeit jelentik. Mivel a meteorrajok a térben szétszóródnak idővel, a rajtagok pályája, és így pályaelemei természetszerűleg eltérnek az átlagostól. Ezt figyelembe véve, ez egy ACB-meteor volt. Az IAU MDC-ben csak 15 ACB-meteor pályáját ismerik.

A meteornak az egyik érdekessége tehát, hogy nemrég felismert, alig ismert rajból jött. Másik érdekessége a sebességváltozása. Kezdetben lassult, ahogy minden más normális meteor is teszi. Azután azonban a lassulás megállt, és a hullócsillag végén látható pukkanás árnyalatnyit ismét felgyorsította a meteort, amely kihunyásáig egyre gyorsulva mozgott. Mintha csak a meteor szerkezete többrétegű lett volna (nem pedig egyenletesen kitöltött, homogén), és a belsejére túl nagy erő, hő és nyomás hatott, ami felrobbantotta, amit pukkanásként láttunk. Ez azonban valószínűleg nem volt gömbszimmetrikus robbanás, lehet, hogy csak egyik irányba tört ki az anyag gejzírszerűen (közelítőleg hátrafelé), ami rakéta módjára felgyorsította a megmaradt testet, ami aztán elégett.

A meteor tömege 1-2 gramm lehetett csupán, fényességét sebességéből származó nagy mozgási energiája adta. Magasan hunyt ki, nem esett le belőle semmi, elégett odafenn.

Egy fényes, a MetRec szoftver szerint kb. -4 mg-s tűzgömb tűnt fel 2015. február 2-án 22:47:45 UT-kor Magyarország felett, a Balatontól délnyugatra. A tűzgömböt kissé felhős, a telehold által megzavart égrészen rögzítette a HUBEC meteorkamera (Becsehely, Zala megye, Igaz Antal kamerája (www.videometeor.hu), operátor: Perkó Zsolt, NAE (www.nae.hu) és a HUVCSE02 meteorészlelő videokamera (Bajai Csillagvizsgáló (www.bajaobs.hu), VCSE kamerája, operátor: Csizmadia Szilárd) rossz, párás-cirruszos égen. A tűzgömb fényessége Becsehelyről -2,3 magnitúdó, Bajáról -5,2 magnitúdó volt, de tudjuk, hogy a MetRec a nagyon fényes meteorok fényességét 1-2 magnitúdóval halványabbnak méri. Lényeges, hogy ezek a kamerák inkább a vörös-infravörös fényre érzékenyek, a szem pedig a látható fényre, ami szintén okozhat 1-2 magnitúdó (vagy több) eltérést a vizuálisan érzékelt és a videokamerák által rögzített meteorfényességben. Ezért vizuálisan akár -6…-8 mg is lehetett ez a tűzgömb.

VCSE - A HUBEC összegzett felvétele a jelenségről
VCSE – A HUBEC összegzett felvétele a jelenségről
VCSE - A HUVCSE02 összegzett felvétele a jelenségről
VCSE – A HUVCSE02 összegzett felvétele a jelenségről

A két kamera képeire alapozva Csizmadia Szilárd számításai szerint ez egy Szigma Bootida-rajtag volt. Földfelszínre vetített pályáját az alábbi ábra mutatja be. A feltűnés a Tolna megyei Úzdtól kissé nyugatra történt 104 km magasan, az eltűnés pedig a Somogy megyei Bössü és Gölle községek között történt, 82 km földfelszín feletti magasságban.

vcse_03

A tűzgömb tehát 104 +/- 5 km földfelszín feletti magasságban tűnt fel, 82,8 +/- 0,4 km földfelszín feletti magasságban tűnt el. 59,1 +/- 0,7 km/sec sebességgel mozgott a légkörben (ez a sebesség megfelel 212 760 km/óra sebességnek!).

Pályaelemei a következők voltak (zárójelben az IAU MDC-ből vett átlagos Szigma Bootida-pályelemek (a radiáns pozíciója a feltűnés időpontjára átszámolva), amikhez képest lehet hasonlítani ennek a tűzgömbnek a pályáját):

Radiáns helyzete:

RA = 220,64° (219,7°)

D = +27,64°(24,7°)

Inklináció: 107,4° +/- 0.5° (110,6°)

Nagy omega (felszálló csomó hosszúsága, ang. Node): 312.86° (308,3°)

Kis omega (napközelség hossza, perigeum argumentuma, ang. Peri): 213.9° +/- 1.0° (216,8°)

Excentricitás: 0.935 +/- 0.056 (0,881)

Napközelség (q): 0.905 CSE (0,892 CSE)

Fél nagytengely (a): 13,86 (7,5 CSE)

Naptávolság (Q): 26,82 CSE

A pályaelemek összehasonlítása alapján kétséget kizáróan egy tipikus Szigma Bootida-meteor volt a jelenség. A meteoroid a Föld légkörével való ütközése előtt olyan pályán keringett, amit az alábbi ábra mutat:

A meteoroid a Föld légkörével való ütközése előtti pályája
A meteoroid a Föld légkörével való ütközése előtti pályája

Ezen az ábrán a számok Csillagászati Egységeket jelentenek. A szaggatott vonalak belülről kifelé a Föld, a Mars és a Jupiter pályáját jelentik. A folytonos vonal a meteoroid pályaellipszisének egy részlete. Az északi ekliptikai pólus a felfelé mutató tengely irányában van.

A légkörbelépő meteoroid tömegét csak bizonytalanul tudjuk megbecsülni, mert a MetRec csak egy 30×30 pixelszámú négyzeten belül összegzi fel a fényességet, ami ezen kívülre szóródik, azt nem veszi figyelembe. Ha -7 mg-snek vesszük közelítőleg a tűzgömb fényességét, akkor ebből, a sebességéből és légkörbelépési szögéből tömegére mindössze 32 grammot kapunk. A meteor sűrűségét nem tudjuk, de ha pl. kőmeteorit volt, akkor a kőmeteoritok sűrűségére – bár az is változik típusról típusra – vegyünk pl. 3,7 gramm/köbcentimétert, ekkor a gömb alakúnak tekintett meteoroid sugara mindössze 1,3 cm volt (kerekítve). Más sűrűségekre mindenki kiszámolhatja a méretet maga, de az jól látszik, hogy a meteoroid átmérője kb. 2,6 cm körül lehetett, vagyis nagyon kicsi. A kis tömeg, a relatíve kis fényesség, a magas kialvási magasság miatt legvalószínűbb, hogy ebből nem hullott le semmi, nem érdemes keresni.

A meteor sebességének változása.
A meteor sebességének változása.
A meteor magasságának változása.
A meteor magasságának változása.

(A hullás olyan meteorok esetében valószínű, amelyekből legalább 100 gramm marad, és alacsonyra, 15-25 km földfelszín feletti magasságba lejönnek, és kicsi a sebességük, 11-25 km/sec.)

A Szigma Bootidák egy nemrégen felfedezett raj, mindössze 16 rajtagja volt eddig ismert. Segon és munkatársai a WGN 42/6-os számában publikálták pályaelemeit 2014. decemberében. A raj január 22-től február 2-ig aktív, január 28-i maximummal. Ezek az adatok és pályaelemei a jövőben nyilván pontosításra kerülnek. A raj szülőégitestje ismeretlen. A mi vizsgálataink az ilyen kevéssé ismert rajoknál segíthetnek az ismert rajtagok és pontos pályák számának növelésében, és ezzel jelentősen javíthatják a pályaelemek pontosságát, illetve annak megismerését, térben mennyire szóródtak szét a rajtagok. (Öregebb raj tagjai jobban széttartó pályákon mozognak a Naprendszerben.) Ez pedig elvezethet a szülőégitest azonosításához, ezzel pedig az üstökösök felbomlásának folyamatát és a naprendszerbeli por fejlődését tanulmányozhatjuk.