Ha a kutatók nem tévednek, ha nem történt műhiba, akkor nagy felfedezést tettek… Az a hír ért el ugyanis minket, hogy szerves anyag nyomait találta a NASA Perseverance nevű marsjárója. Igaz, hogy miféle szerves anyagét, az nem derült ki az első híradásokból (amik e cikk linkjein megtalálhatók), ami a cikkíró lelkesedését jelentősen csökkentette abban a tekintetben, hogy mennyire nagy felfedezés történt…
A Perseverance (magyarul: Kitartás) marsjáró 2020. július 30-án indult a Földről a Mars felé, ahová 2021. február 28-án érkezett meg. Tervezéséhez felhasználták a Curiosity marsjáró tapasztalatait, annak tervezői a Perseverance tervezésébe is besegítettek. A Perseverance energiaellátást 45 kg-os RTG generátor biztosítja, amiben 4,8 kg plutónium bomlása szolgáltatja a hőt, ami villamos energiává alakítható – nem pedig napelemek. A Perseverance vitte magával az Ingenuity mars-helikoptert is, ami már nagyon sok repülést tett a Mars ritka légkörében. Maga a marsjáró a Jezero-kráterben szállt le és ott végzi vizsgálódásait. A kutatók törpe kisebbsége kétségbe vonja, döntően nagyobb része viszont elfogadja, hogy valaha, sok milliárd évvel ezelőtt volt folyékony felszíni víz a Marson, csak a bolygó kicsi gravitációja és gyenge mágneses tere nem tudta megtartani, és a vízkészlet elpárolgott, majd elszökött a világűrbe. (A mágneses tér a kozmikus sugarak távoltartásához kell, mert a kozmikus sugárzás képes felgyorsítani egy légkör elszökését.) Azt gyanítják, hogy folyók és tavak is voltak, esetleges tengerek mellett, és a Jezero-kráterbe is egy folyó ömlött 3,5 milliárd éve, ami a kráterben kis tavat hozott létre. Ezért a Jezero-kráter ideális helyszíne lehet a korábban létezett, mára kihalt marsi élet maradványainak kutatására – már amennyiben volt bármilyen marsi élet ott.
A marsjáróban van egy kis cella, ahová a minta betehető, méretei megmérhetők, fényképek készíthetők róla és egyéb vizsgálatokat tud végezni, majd az eredményeket elküldi a Földre. (SHA, Sample Handling Assembly, vagyis Mintakezelő Egység).
A NASA 2022. szeptember 15-i bejelentése szerint a Perseverance által a Jezero-kráterben gyűjtött anyagmintában szerves anyag nyomait találták. Ez pedig – ha tényleg az, aminek gondolják – az ősi marsi, egyszerű élet bizonyítéka is lehet.
A Perseverance-on lévő
SHERLOC nevű műszer neve a Scanning Habitable Environments with Raman & Luminescence for Organics & Chemicals rövidítése. Ez szerves és más anyagokat
keres Raman-spektroszkópiával az ultraibolya tartományban.
A fenti linkeken lévő beszámolók szerint a műszerrel dolgozók találtak valamit, ami ősi szerves anyagra utal. A NASA Curosity nevű marsjárója anyagaiban már 2013-ban sejtették, hogy szintén van benne ilyen jellegű anyag, de az új eredmény a kutatók szerint sokkal biztosabban utal most szerves anyag jelenlétére.
Pontosabban arra, hogy szerves anyag is lehet az, amit találtak. Hogy pontosan mit találtak, az eddigi közleményekből nem derül ki. Nem véletlen, hogy a kutatók óvatosan fogalmaznak, és a cikk címében sem véletlen a kérdőjel. Volt már rá példa, hogy a Vénusz felhőiben életnyomokat véltek felfedezni, de az egész
csak az adatok feldolgozási hibájának bizonyult. Ez azért óvatosságra int…
Ahogy a Perseverance egyik kutatója
fogalmazott: “A Perseverance-on lévő műszereink teljesítőképessége olyan, hogy a végleges következtetésekkel várnunk kell mindaddig, amíg a Wildcat Ridge-ből származó anyagminták a Földre kerülnek.” Úgy vélte, hogy a NASA és az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) közös Mars Sample Return (Mars Anyagminta (Vissza)hozatal) küldetése teszi majd lehetővé pontosan megállapítani, mit is találtak.
Azt is nagyon fontos megemlíteni, amit a
NASA cikke is kihangsúlyoz: ha meg is erősítik, hogy a Perseverance SHERLOC-spektrumaiban valóban szerves anyag van jelen, az még nem megerősítése vagy bizonyítéka annak, hogy a Marson valamikor volt bármilyen jellegű élet. Vannak ugyanis biológiai és nem-biológiai, vagyis élő és élettelen folyamatok is, amik szerves anyagot képesek létrehozni
