Amikor egy amatőrcsillagász egy új távcsövet vesz, és felállítja-összerakja, első feladata az lesz, hogy élesre állítsa a képet. Más szavakkal: megtalálja a fókuszt. Nincs ez másképp a James Webb Űrtávcső (JWST) esetében sem, a hivatásos csillagászok is fókuszt keresnek a műszerrel, miután a a napokban elérte helyét a távcső és a szükséges elemeket az előre tervezett módon kinyitották, helyükre tették az automata távvezérléssel.
Kategória-archívum: Cikkek – ismeretterjesztő
Miért az L2 pontban fog működni a James Webb Űrtávcső? – Kopeczny Zsuzsanna
2021. december 25-én csodás karácsonyi ajándékot kapott a csillagászközösség, hiszen 14 év csúszás után végre útjára indították a James Webb Űrtávcsövet (JWST). A JWST a Földtől 1,5 millió kilométerre, az úgynevezett L2 pontban fog keringeni a Nap körül. Pontosabban: az L2 pont körül.
Az ország ege alatt kirándulva – Makár Dávid
Nyolc óra egy év: ultrakönnyű és szupergyors – VCSE
Egy különleges, ultrakönnyű és nagyon kicsi exobolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, ami ráadásul szokatlan pályán mozog. A felfedezés ténye mutatja, hogy a rendkívül kis tömegű és a Földnél kisebb méretű exobolygók felfedezése is valósággá vált mára, miközben olyan alapvető tulajdonságaikat, mint tömegüket, sugarukat és csillagkörüli pályájukat nagy pontossággal tudják már mérni a kutatók. Az új bolygó a legkisebb exobolygók egyike.
Az exobolygók között egy pehelykönnyűt talált egy 78 kutatóból álló csillagászcsapat. Az újonnan felfedezett exobolygó neve GJ 367b, tömege a Földének kb. a fele, mérete a Földének a 71%-a. Mindezekkel az adatokkal a ma ismert mintegy 5000 exobolygó között ez a planéta az egyik legkönnyebb és legkisebb. Mindössze nyolc óra alatt – még pontosabban: 7 óra 43 perc alatt – kerüli meg a csillagát, ennyi ideig tart ott az év hossza. Átmérője mintegy 9100 km. Ezzel a mérettel kisebb a Földnél, de nagyobb a Marsnál. 31 fényévre van a Naprendszertől, közelsége okán ezért ideális célpont további részletes vizsgálatok céljaira. A GJ 367 bolygórendszer a Vela csillagképben található, amely a déli égbolt egyik konstellációja.
2021-ben nem ütközik a Földnek az 1994 WR12 kisbolygó… – Csizmadia Szilárd
A Vega Csillagászati Egyesülethez e-mailben és privát facebook-üzenetekben tucatnyi megkeresés érkezett az elmúlt három napban az 1994 WR12 jelű kisbolygó ügyében: vajon nekiütközik-e a Földnek? Letörli-e Indiát a Földről? Nagyobb robbanást idéz-e elő, mint az eddigi legnagyobb nukleáris bomba?
Mindegyik kérdésre nemleges a válasz:
-
- az 1994 WR12 nem ütközik neki a Földnek 2021-ben sem,
- ezért egyetlen települést, országot sem fenyeget a megsemmisülés veszélye,
- és robbanást sem idéz ezért elő a Föld légkörében vagy felszínén.
Nehéz látni, milyen információforrásból, és az automata (félre)fordítók milyen ferdítéséből merültek fel ezek a kérdések. A valós képhez ezért az alábbi információkat adjuk.