VCSE – Felhőtlen kék ég, egy 458/1900-as Dobson-távcső (VCSE), egy 355/1600-as GoTo-s Dobson-távcső (Csizmadia Szilárd), valamint a tábor vendége, Detre Örs csillagász, a JWST egyik kutatója és építője fiával, Detre Martinnal. A képen látható személyek balról jobbra: Lampért Dénes, Fröhlich Viktória (csak a feje), Lampért-Csáki Marianna, Jandó Attila, Németh Kornél, Lakatos Csaba (kinagyítva, a képen látható a kezében egy JWST-makett), Csizmadia Szilárd, Balázs Gábor, Detre Örs, Detre Martin, Kecskés Julianna, Ágoston Zsolt, Szabó M. Gyula
2022. július 22-30. között tartottuk 31-ik nyári csillagászati táborunkat. A résztvevők átlagéletkora azonban még mindig nem nagyobb, mint a táborok sorszáma! A jelentkezők száma 96 fő, a tényleges résztvevőké 89 volt, és Hollandiától Békés megyéig terjedt az érkezettek lakhelye. (Néhányan utolsó pillanatban detektált Covid-megbetegedés miatt, ketten autóprobléma miatt nem tudtak végül eljönni, sajnos.) Egy személyes hangvételű beszámoló résztvevői oldalról már megjelent a táborról honlapunkon, most lássuk egy másikat (szervezői) nézőpontból.
VCSE – Detre Örs, a James Webb Űrtávcső (JWST) MIRI nevű középinfravörös műszerének elektronikai vezetője, csillagász tart előadást a rendkívül kényelmes hallgatóságnak a JWST szerkezetéről, történetéről és első tudományos eredményeiről. – Fotó: Csizmadia Szilárd
A táborban idén több olyan érdekesség is volt, ami a korábbi éveken nem:
A következőkben szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap Zalaegerszegen szeptemberben a hó közepén kb. 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed szeptember 3-án, telehold szeptember 10-én, utolsó negyed szeptember 17-én, újhold szeptember 24-én lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. szeptember 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra): 09.03. 02:51 A Marstól 4°-ra látható a Hyádok nyílthalmaz.
09.14. 21:18 A Hold elfedi az Uránuszt. Kilépés 22:20 UT-kor.
09.17. 03:49 A Mars 3,6°-ra az 57%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben.
09.23. 01:04 Őszi nap-éj egyenlőség.
09.24. 03:58 42 órás holdsarló 13° magasan a hajnali égen, 13°-ra a Vénusztól.
09.25. 04:00 A Vénusz 2°-ra a 0,7%-os fázisú Holdtól a Szűz csillagképben.
09.27. 04:05 A Merkúr és a Vénusz 3°-os közelsége a Szűz csillagképben.
A Merkúr a hónap elején kereshető nyugaton, a napnyugta utáni fél órában, láthatósága ezután kedvezőtlen. A hónap végén újra megfigyelhető hajnalban keleten, ekkor fél órával kel a Nap előtt.
A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, láthatósága gyorsan romlik, a hónap végén fél órával kel a Nap előtt. -3,9 magnitúdós, átmérője 10″, fázisa 98%.
A Mars késő estétől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Egyre látványosabb, fényessége -0,6 magnitúdóra, látszó átmérője 12″-re nő a hónap során.
A Jupiter a Cet csillagképben látható koraeste, délen. Fényessége -2,9 magnitúdó, látszó átmérője 49″.
A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől hajnalig, délnyugaton. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18″.
Az Uránusz a Kos csillagképben látható késő estétől, délkeleten.
A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.
A meteortudományban az egyik legszebb az, hogy bármikor történhet olyan esemény, amire senki sem számít. Vannak olyan események, amelyek ismert meteorrajokkal kapcsolatosak, gondoljunk csak a múlt évre, 2021-re, amikor a Perseidák lecsengő fázisában hirtelen emelkedni kezdett az aktivitás és újabb maximum következett be! Aztán vannak olyan események is, amelyek teljesen váratlanul következnek be, meglepetést okozva ezzel a meteorkutatóknak és a téma iránt érdeklődőknek. Utóbbi történt 2022. augusztus 16/17. éjszakáján, amikor egy eddig ismeretlen meteorraj aprócska darabjai izzottak fel Földünk légkörében.
A HU0002 kamera által detektált sporadikus meteorok 2022.08.16/17-e éjszakáján. Zölddel jelöltem az új meteorrajhoz társítható meteorokat, amelyek szépen kirajzolják a radiánst.
Hosszas fontolgatás, majd tervezgetés után augusztus elején vásároltam egy GMN meteorkamerát, azzal a céllal, hogy hozzájárulhassak én is értékes meteoradatokkal e tudományhoz. A kamera a HU0002 azonosítót kapta. (Ajánlom megtekintésre a globalmeteornetwork.org oldalt; hamarosan a GMN-ről, valamint magáról a meteorkamera-rendszerről is tervezek írni egy bemutatót, beszámolót.) Augusztus 13/14-e éjszakája volt az első olyan észlelés, amikor már minden a helyén volt, az asztrometriai beállítások pontosak voltak. Ez önmagában öröm, a bónusz pedig az, hogy gyönyörű Perseidákat sikerült fogni értékes pozíció- és sebességadatokkal együtt!
2022. július 21-22-én, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételem az M57 jelű planetáris ködről, más néven a Gyűrűs-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x45x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Messier 57 – M57 – VCSE – Ágoston Zsolt
Talán a legismertebb és az egyik legtöbbet fényképezett planetáris köd, remélem azért sikerül valami újat mutatnom.
Az M57 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett, amikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan ledobta magáról. A halvány, középső csillag a kihunyt csillag fehér törpévé alakult magja.
A felvételt a hűtött kamerám magasabb felbontású, de alacsonyabb érzékenységű “bin1” módjával készítettem, oxigén és hidrogén szűrőkkel.
A ködösség egy fényes, elliptikus alakú vöröses, hidrogénben gazdag külső gyűrűből, és egy zöldeskék, nagyrészt oxigénből álló belső alakzatból áll. A köd közepén egy halvány csillag látható, ez a ködöt létrehozó csillag magjából kialakult fehér törpe. A ködöt egy nagyon halvány haló is körbeveszi.
A Gyűrűs-köd elnevezést azért kapta, mert vizuálisan megfigyelve a fényes külső gyűrű élesen elkülönül a halvány belső területtől, a külső gyűrű ezért kifejezetten szembetűnő.
A Lant csillagképben található planetáris ködöt Charles Messier fedezte fel 1779 januárjában, miközben üstökösöket keresett. Elsőként Gothard Jenő fényképezte le 1886-ban, a központi csillag először ezen a felvételen vált megfigyelhetővé, így annak felfedezője a kiváló magyar csillagász. Látszólagos átmérője 2′, valós átmérője 1,3 fényév. 2500 fényév távol van a Földtől. Kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki.
Here we are, we’ve just begun, And after all this time, our time has come. Yeah, here we are, still going strong, Right here in the place where we belong. It’s a new world, a new start, It’s alive with the beating of young hearts. It’s a new day, a new plan, I’ve been waiting for you, Here I am. -Bryan Adams
Kinyitom a szemem, reggel nyolc. Már ébresztő sem kell, magamtól felébredek, felpörget a következő napban rejlő lehetőségek sokasága. Padló reccsen, ajtó nyikorog, hálózsák zörög, miközben szám szélén rejlő apró mosollyal – mindenki más még mindig alszik, még ilyet! – kilépek a reggeli őrimagyarósdi frissességbe. Mély levegő, majd irány az észlelőrét. Távcsövek erdeje, sátrak tömkelege, este kint felejtett székek, asztalok, étel-ital; néha egy harcmezőre emlékeztet a látvány. Legtöbbször az előző éjszaka győztes csatája rémlik fel: sikeres küzdelem a felhőkkel, mechanikákkal, goto-rendszerekkel, rengeteg észlelés és új élmény emléke. Újra megelevenednek az észlelések közben elhangzó poénok és hatalmas röhögések. Indul egy újabb nap a Vega Csillagászati Egyesület, a TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület és az MCSE Zalaegerszegi Helyi Csoportja által közösen szervezett VEGA ’22 táborban, mely sorozatban már a harmincegyedik. Egyetlen évben sem maradt ki a kezdetek óta!
VCSE – Napmegfigyelés a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban – Kép: Ágoston Zsolt
