Sikeresen észlelte több tagtársunk is az 1994 PC1 ideiglenes jelzésű, (7482) sorszámú, még név nélküli kisbolygó Föld melletti elhaladását 2022. január 18-án este. Mintegy két millió km-re haladt el a Földtől, ez kb. 25%-kal nagyobb távolság, mint majd a James Webb Űrtávcsőé lesz, amikor eléri a Nap-Föld rendszer L2 pontját, ami körül keringve végzi majd az észleléseit. Az 1994 PC1 történetéről, pályájáról, adatairól itt írtunk bővebben. Számos kisebb kisbolygó ennél is közelebb jár időről-időre a Földhöz, de ilyen nagy, 1 km körüli kisbolygó ritkábban, csak néhány évente. A 4-5 km-es Florence-kisbolygó például 2017-ben járt a Földtől 7 millió km-re. (A Florence akkor mintegy 19-szeres átlagos holdtávolságra járt a Földtől, az 1994 PC1 most a Hold távolságának kb. ötszörösére haladt el mellettünk.)
Schmall Rafael észlelése Kaposfőről
VCSE – Schmall Rafael észlelése az 1994 PC1 kisbolygóról. A távcső a csillagokat követi, ezért a Naprendszerben gyorsan mozgó kisbolygó csíkot húz a felvételen. Minden egyes csíkdarab egy-egy 75 másodperces felvételen hagyott nyom, a megszakítások azért vannak, mert a képek letöltése során nem észlelt a műszer. – Kép: Schmall Rafael
Az észlelés során a VCSE-tagoknak este 7-9 közöttre egy zoom-meetinget szerveztünk, így tagtársaink megoszthatták egymással azonnal képeiket, tapasztalataikat, illetve akinek nincs távcsöve vagy borult, ködös, fátyolfelhős ege volt, nézhette mások észleléseit és részt vehetett a közös csillagdai észlelésben a távolból is.
A (7482) sorszámú kisbolygó még névtelen (2022 januárjában legalábbis), ideiglenes jelölése 1994 PC1. R. H. McNaught fedezte fel 1994. aug. 9-én az ausztráliai Siding Springs Csillagvizsgálóból. Apollo-típusú kisbolygó, egyben a földre potenciálisan veszélyes kisbolygó (Potentially Hazardous Asteroid, PHA). Korábbi képeken is megtalálták felfedezése után, egészen 1974-ig visszamenőleg, csak korábban nem ismerték fel. Így 2022-ben már 47 évnyi megfigyelésből nagyon jól ismerjük a pályáját: napközelpontja (perihéluma) a földpályán belül, 0,90 Csillagászati Egységnél (CSE) van, naptávolpontja (afélium) 1,79 CSE-nél. Excentricitása 0,33, Nap körüli keringésideje 1,56 év, inklinációja 33 fok. A minimális föld-megközelítési távolsága 0,33 LD. Az LD az angol lunar distance, azaz átlagos holdtávolság rövidítése. Tehát a Hold 384 000 km-es átlagos földtávolságának egyharmadára is megközelítheti a Földet. Ez nagyon közeli elhaladást jelent, de ütközést nem, mert ennél közelebb nem kerülhet a Földhöz.
A Sky and Telescope térképe a kisbolygó mozgásáról
VCSE – Az L2 pont a Napot és a Földet összekötő egyenesen, a Földtől még másfél millió km-re kifelé a Naprendszerben található. Mindig a Nappal átellenes irányban helyezkedik el a Földről nézve. De miért oda kerül a JWST? Az angol égitestnevek magyarul: Sun: Nap, Earth: Föld, Moon: Hold. – Forrás: Wikipédia
2021. december 25-én csodás karácsonyi ajándékot kapott a csillagászközösség, hiszen 14 év csúszás után végre útjára indították a James Webb Űrtávcsövet (JWST). A JWST a Földtől 1,5 millió kilométerre, az úgynevezett L2 pontban fog keringeni a Nap körül. Pontosabban: az L2 pont körül.
VCSE – Két nagyobb tömegű égitest (pl. a sárga a Nap, a kék a Föld) körül a Lagrange-pontok elhelyezkedése és forgása a térben. Az öt Lagrange-pont egy síkban van a két égitest egymás körüli keringésének pályasíkjával. A forgás, keringés középpontja a nagyobb tömegű égitestben van ezen az ábrán. A görbült szintvonalak az erőtér erősségét ábrázolják. (Mivel a gravitációs potenciális energia negatív előjelű, a gravitációs erőtér vonzó jellegű, és ott erősebb, ahol mélyebbre megy az ábrán a szintvonalak serege!) – Forrás: Wikipédia
A 2022-ik év első üstökösét az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetéből fedezte fel a 60 cm-es nyílású, 90 cm-es tükörrel szerelt Schmidt-távcsővel Sárneczky Krisztián. Ez több, mint három évtized után az első magyarországi távcsővel történt üstökösfelfedezés (akkor Lovas Miklós fedezett fel üstököst). Felfedezésekor 18 magnitúdósnál is halványabb volt, és nem nagyon fényesedik később sem 17 magnitúdósnál fényesebbé. Pályája retrográd és parabolikus, tehát el fogja hagyni a Naprendszert január 31-i perihéliuma (napközelsége) után.
Az üstökös teljes neve: C/2022 A1 (Sarneczky).
Gratulálunk a felfedezéshez!
A felfedezés és a pálya adatai, valamint külföldi megfigyelők más észlelései itt olvashatók a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) elektronikus táviratában:
Zalaegerszegről is sikerült megfigyelni a karácsonykor útnak indított, 11 milliárd dollárba kerülő James Webb Űrtávcsövet! A sikeres megfigyelés 2022. január 1-én este történt Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász által.
VCSE – A James Webb Űrtávcső azért látszik, mert a Nap fényét visszaveri. A távolban járó fénypontot Zalaegerszegről örökítette meg egy amatőrcsillagász, név szerint Mezei Balázs. A JWST fénypontját vékony piros körvonallal megjelöltük. – Kép: Mezei Balázs
Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette Mezei Balázs képeiből Román Dávid, hozzáadva a videó a cikkhez: 2022. jan. 5.).
Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette: Mezei Balázs).
A James Webb Űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) a csillagászat egyik főműszere lesz az évtizedben. A narancssárga fénytől a közép-infravörösig fog észlelni. Az indítást követően a JWST égi koordinátákat óránkénti bontásban a NASA közzétette, ezek alapján az amatőrcsilagászok megkereshetik. December 31-én még nem jártunk sikerrel, amikor a VCSE Virtuális Szilveszterén a távvezérelt egyesületi csillagvizsgálóból kerestük (leszállt a köd, jöttek a felhők, és a tűzijátékok zavarták a megfigyelést). Az új év első estéjén azonban Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász saját távcsövével, otthonából megörökítette az űreszköz mozgását. A fenti kis videón a kép közepétől jobbra és lefelé gyorsan mozgó fénypont a James Webb űrtávcső, amit a kiadott koordináták és csillagtérkép használatával azonosított az észlelő. A képek készítésekor az Orion csillagképben járt az űrteleszkóp. Az azonosítást Mezei Balázstól függetlenül Dr. Csizmadia Szilárd csillagász, a DLR munkatársa is megerősítette (DLR: Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Lég- és Űrkutatási Központ).
Frissítés 2022. jan. 5-én: Landy Gyebnár Mónika szívességéből a videóból az alábbi zoom és jelöléssel ellátott verzió is készült. A képre klikkelve az animáció elindul! Lásd lent:
