A 67P/Churyumov-Gerasimenko az egyik legjobban tanulmányozott üstökös, köszönhetően a Rosetta-küldetésnek. Erről korábbi cikkünkben írtunk, link: http://vcse.hu/67pchuryumov-gerasimenko/.
Az üstökös 6,45 évente kerüli meg a Napot, és éppen ezekben a napokban jár ismét földközelben.
A 2021. augusztus 9-én, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételem az NGC 7635 jelű emissziós ködről, más néven a Buborék-ködről. A felvételen látható a Messier 52 nyílthalmaz és a Nova Cas 2021 jelű nóva is. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x29x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén-, oxigén- és kénszűrők segítségével. A kénszűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszt is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül.
A Buborék-köd közepén rögtön feltűnik a ködösség nevét adó buborékszerű alakzat, amit a közepében elhelyezkedő óriáscsillag szele alakított ki. Átmérője 3-5 fényév, távolságát tőlünk 7 000 – 11 000 fényévre becsülik. William Herschel fedezte fel 1787-ben.
A kép bal felső sarkában az M52 nyílthalmaz figyelhető meg. Csillagokban gazdag, tagjai között nagyobb távolság figyelhető meg, fényességben és sűrűségben homogén elrendezésű. 10 fényév átmérőjű és 160 millió éves, 4 600 fényévre van a Földtől. Charles Messier fedezte fel 1774-ben.
A felvételen látható még a Nova Cas 2021 nóva is, ami 2021 márciusában hirtelen felfényesedett, azóta is látható. A jelenséget az okozza, hogy egy kettőscsillag-rendszerben, ahol az egyik tag egy fehér törpe, elszívja a másik tag csillaganyagát. A nagy sebességgel lezuhanó, forró hidrogéngázban robbanásszerűen termonukleáris reakció indul el a fehér törpe felszínén, ezt a robbanást láthatjuk.
A jobb alsó sarokban még van egy kis felhőszerű alakzat egy csillag mellett, amit nem tudtam beazonosítani. (Csizmadia Szilárd kiegészítése: az említett aprónyi ködösség jele GN 23.15.3, ami egy galaktikus reflexiós köd. Magakjan örmény csillagász katalógizálta 2003-ban. Katalógusa itt érhető el nyilvánosan. A V628 Cas jelű változócsillag készteti fénylésre a körötte lévő ködösséget. A V628 Cas egy jól tanulmányozott Herbig Ae/Be csillag, vagyis színképében számos emissziós vonal látszik (főleg hidrogéné és kálciumé). A Herbig Ae/Be-típusú csillagok fiatal, fősorozat előtti csillagok, kialakulásuk óta 10 millió évnél kevesebb telt el. Mindig F0-nál korábbi színképtípusak, gyakran A vagy B osztályúak. Gyakran még ott van köröttük a csillagot létrehozó korong, a cirkumsztelláris diszk, és minden esetben egy ködösségbe vannak ágyazva – mint ezen a képen is. 2-8 naptömegű csillag lesz belőlük. Sok ilyen csillag változócsillag, mint ez is: fénye még ingadozik. 1960-ban különítette el őket G. Herbig amerikai csillagász. A csillagkeletkezés egyik fázisát képviselik, némelyik körül már bolygót is találtak.)
A 2021. aug. 13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az Sh2-190 jelű emissziós ködről, más néven a Szív-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x31x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén-, oxigén- és kénszűrők segítségével. A kénszűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszt is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül.
A ködösség a Cassiopeia csillagképben, a Tejút Perzeusz-karában található, a Lélek-köd és a Perzeusz-beli Ikerhalmaz közelében.
Fotografikus megfigyelés során könnyen megfigyelhető a ködösség nevét adó, szívhez hasonló forma. Az emissziós köd közepén feltűnő csillagcsoportosulás figyelhető meg, a csillagok egy örvénylő-kígyózó gáz-alakzatot vesznek körbe. A nyílthalmaz a Melotte 15, mely néhány, a Napnál ötvenszer nagyobb, és számos kisebb csillagot tartalmaz, ezeknek sugárzása ionizálja a hidrogénből álló ködöt. A nyílthalmaz kora 1,5 millió év, 7500 fényévre található a Földtől.
A 2021. aug. 12/13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Messier 16 jelű emissziós ködről, más néven a Sas-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x25x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A 2021. május 5-én és június 4-én, Dobronhegy-Balázsfán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, mely az Abell 1656 “Coma-galaxishalmazról” készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 4x20x120 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A felvétel a monokróm kamerám tesztje is egyben. IR-vörös-zöld-kék szűrőkkel készítettem a képet. A felhőátvonulásos, szeles időjárás miatt csak ennyi nyers képet tudtam gyűjteni. A képen látható számtalan halvány, elliptikus folt mindegyike egy-egy távoli galaxis, ami az Abell 1656 galaxishalmaz része. A halmazt a Bereniké Haja (Coma Berenices) csillagképben találjuk, innen származik a neve is. A galaxishalmaz 321 millió fényév távol van tőlünk, és több száz tagot számlál, így az egyik legsűrűbb ismert galaxishalmaz. Központjában az NGC 4874 és NGC 4889 elliptikus galaxisok láthatók, ezek átmérője egymillió fényév is lehet. Magjukban nagyon nagy tömegű fekete lyuk rejtőzik, és több ezer gömbhalmaz tartozik ezekhez a csillagvárosokhoz. A galaxishalmazt tanulmányozva először itt merült fel a sötét anyag jelenléte, mivel a halmaz tagjai túl gyorsan mozognak ahhoz, hogy a látható anyag erre magyarázatot adna. A galaxishalmaz tömegének 90%-a sötét anyag lehet.
