A mellékelt égbolttérképen balra van kelet, felfelé észak. Este hétkor már kb. másfél fokra (három látszó teleholdátmérőnyire) lesz a Fiastyúk látszó szélétől. Korábban közelebb, később messzebb látszik a Hold az M45-től, azaz a Fiastyúktól.
A mellékelt égbolttérképen balra van kelet, felfelé észak. Este hétkor már kb. másfél fokra (három látszó teleholdátmérőnyire) lesz a Fiastyúk látszó szélétől. Korábban közelebb, később messzebb látszik a Hold az M45-től, azaz a Fiastyúktól.

Várhatóan nagyon szép csillagos, derült égbolt lesz 2024. január 20-án (szombaton), és a 70%-os fázisú Hold is fenn lesz az égen. Sötétedéstől kezdve látható a Hold, ahogy a Fiastyúkhoz nagyon közel látszik. Érdemes binokulárokkal, kisebb távcsövekkel (pl. keresőtávcsövekkel, vagy olyannal, ami több fokos látómezőt ad) a szoros megközelítést észlelni. Szabad szemmel is látható a Fiastyúk, bár erősen fényszennyezett helyekről nehéz lesz megpillantani a Hold mellett – ezért is érdemes kis távcsövet használni.

Jó megfigyelést, várjuk szöveges beszámolóitokat, rajzaitokat és fényképeiteket a www.eszleles.hu oldalra! Derüt eget!

VCSE – SkyWatcher BD 120/900 ED APO távcsővel, a Zselici Csillagparkban 2023. január 7-én (jobbra), illetve szeptember 29-én (balra) készült felvétel a Holdról, ugyanolyan összeállítással. Kamera: Canon EOS 6D. Mechanika: Skywatcher EQ5 GoTo. Expozíciós adatok: 2×1/500sec, ISO100, f/7,5. – Fotó: Schmall Rafael

A Hold távolságáról itt írtunk bővebben.

 

 

A 2011. feb. 8-án indult Mai kép sorozat a nap magyar csillagászati képe. Hazai és külföldi, amatőr és hivatásos, földi és űrtávcsövekkel készült felvételekkel  népszerűsíti a csillagászatot és mutat be tudományos ismereteket. Bemutatásra váró felvételeiteket a www.eszleles.hu oldalra várjuk, javaslataitokat és észrevételeiteket pedig a vcse@vcse.hu e-mail címre.

 

A Mare Imbrium Hegyi Zoltán Imre rajzán
A Mare Imbrium Hegyi Zoltán Imre rajzán

A rajz ég alatt készült vázlat utólagos kidolgozásával született, saját fénykép segítségével. A fényképet a SW 90/900 refraktorral, 15 mm-es GSO Plössl okuláron át, Samsung mobiltelefonnal készítettem (egy kép). Az észleléshez használtam a Hino 60/800-as refraktorát is, 10 mm-es Baader ortho okulárral.

Távcső: SW 90/900 refraktor, 10,5 mm Lacerta PFF okulár, nagyítás: 86x

Időpont: 2023.10.22.

Helyszín: Budapest

Átlátszóság: 2

Nyugodtság: 8

Mechanika: AZ Pronto

A Mare Imbrium (Esők tengere) nevével ellentétben egy bazaltmező a Hold felszínén. A Mare Imbriumot egy 250 km-re becsült kisbolygó becsapódása hozta létre a Kései Heves Bombázás (Late Heavy Bombardment) során, a keletkezett medencét pedig a holdi lávakiömlések feltöltötték. Az uránium izotóparányainak mérésével a láva korát 3,9 milliárd évesre becsülik (sőt, egészen pontosan 3922 ± 12 millió évre), ekkor keletkezett tehát ez a holdtenger. A holdtenger széleit több hegylánc határolja.
A Plato-kráter Hegyi Zoltán Imre rajzán
A Plato-kráter Hegyi Zoltán Imre rajzán

Leírás

Látványos, lávával félig feltöltött kráter a Montes Alpes ívén, északra. Szerettem volna a tágabb környezetével együtt lerajzolni, de a feladat túl nagynak bizonyult, így a kisebb rajzra koncentráltam, a látómező középső, nagyjából 10′-es részét szeretem volna lehetőleg pontosan láttatni. Használtam Moon & Skyglow 50% szűrőt.

Távcső: SW 90/900 refraktor, 2,25x Barlow, 18 mm Baader ortho, nagyítás: 112,5x

Időpont: 2023.06.26.

Helyszín: Budapest

Átlátszóság: 3

Nyugodtság: 9

Mechanika: AZ Pronto

A 101 km átmérőjű Plato-kráter 3,84 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. A kráterben számos tranziens holdjelenséget véltek megfigyelni, de többek véleménye szerint ezek a fényfelvillanások, szokatlan színek, elhomályosodások nem gázkitörések, lávakiömlések voltak, hanem csak a rossz légköri viszonyok és a Nap állásszögének kombinációja által keltett optikai csalódások.

62 új szaturnuszholdat fedeztek fel, amivel a Szaturnusz ismert holdjainak száma 145-re nőtt. Ezzel ismét a Szaturnusznak van a legtöbb ismert holdja.

Ezen a 2018 júniusában készült fenti Hubble Űrtávcső-felvételen a Szaturnusz látszik a gyűrűrendszerével, és – balról jobbra – a Dione, Enceladus, Tethys, Janus, Epimetheus és Mimas holdak: hat a 145 ismertből. Forrás: NASA, ESA, A. Simon (GSFC) és az the OPAL Team, valamint J. DePasquale (STScI)
Az 1990-es években a Jupiternek 16, a Szaturnusznak 23 holdját ismerték egy időben. Az időközben történt felfedezésekkel azonban azóta folyamatosan nőtt a Naprendszer gázbolygói ismert holdjainak a száma. Tegnapig a Jupiternek volt a legtöbb ismert – természetes eredetű – holdja, szám szerint 95, míg a Szaturnusznak “csak” 83. Az új felfedezésekkel azonban ismét a Szaturnusznak van a legtöbb ismert, természetes eredetű holdja. (A mesterséges holdakat is számolva a Földnek van a legtöbb – természetes és mesterséges – holdja, de ez nem tölti el örömmel a csillagászokat. A továbbiakban csak a természetes eredetű holdakat értjük a hold szó alatt.)
A Szaturnusz az első égitest az Univerzumban, aminek több, mint 100 holdját ismerjük.
Az új holdakat az Academia Sinica Institute of Astronomy and Astrophysics munkatársa, Edward Ashton vezetésével fedezték fel. Halvány holdakra vadásztak “a told el és add össze” technikával. Ez azt jelenti, hogy a holdak várt mozgásának irányában és sebességének megfelelően mozgatták a távcsövet az égen, és az így keletkezett képek összeadásával a csillagok csíkokat húztak, a holdak fénye azonban pontszerűen összeadódott. Ezzel a technikával a szokottnál halványabb holdak is felfedezhetők, mert a holdak fénye nem kenődik szét az expozíció alatt sok képelemre, hanem egy helyen marad (többé-kevésbé).
Ezt a holdkeresési technikát korábban eredményesen alkalmazták az Uránusz és a Neptunusz holdjai esetében. Most először próbálták ki a Szaturnuszon, hatalmas sikerrel.
Az észleléseket a 3,6 méter nyílású Kanadai-Francia-Hawaii Távcsővel (CFHT) készítették 2019 és 2021 között. 2,5 km pici holdakat is sikerült így megtalálni ezzel a műszerrel és ezzel a technikával. (A Mars kisebbik holdja, a Deimos még 13 km-es sincs.)
A kutatócsoport által talált 63 hold közül egyet már 2021-ben bejelentettek, a másik 62-t pedig az elmúlt hetekben, szakmai körökben.
Az új holdak ún. irreguláris holdak. Ez arra utal, hogy a holdak valószínűleg befogott kisbolygók, amik a Szaturnuszhoz túl közel haladtak el, és a bolygó gravitációs erőtere új, saját maga körüli pályára kényszerítette őket. Emiatt pályájuk síkja nagy hajlásszögű a bolygó egyenlítőjéhez képest, és erősen ellipszis alakú, gyakran pedig a keringésirány retrográd (azaz a bolygó forgásirányával ellentétes).
A Szaturnusznak 121 ilyen irreguláris holdja van, és csak 24 ún. reguláris (szabályos). A szabályos holdak valószínűleg a bolygóval egyszerre keletkeztek, közelebb vannak a bolygóhoz, prográd (a bolygó forgásirányával megegyező) keringésirányúak, kicsi az excentricitásuk és a pályahajlásuk (vagyis majdnem kör alakú, rövid keringésidejű pályákon keringenek a bolygó egyenlítői síkjához közel).

Forrás: space.com

Szaturnuszholdak részletesebb adatai itt.

Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyen legutóbb 2020 nyarán fordult elő, amikor a Naprendszer összes bolygója ugyanabban az egyórás időszakban volt megfigyelhető. Amit mi láttunk akkor, arról itt számoltunk be. Ez nem egyedülálló esemény, mivel 2005-ben és 2016-ban hasonló jelenséget figyelhettünk meg. Most 2022. június második felében, keletről délre (balról jobbra) tekintve nemcsak láthattuk az öt szabadszemes bolygót, hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében következnek: keleten a Merkúr, majd jobbra haladva a Vénusz, a Mars, a Jupiter és végül a Szaturnusz. Az, hogy ismét Naptól mért távolságuk sorrendjében legyenek látszólag az égen, legközelebb csak 2492-ben következik be – utoljára 947-ben volt ilyen, hogy a sorrendet is tartották (2040-ben ismét lehet látni az összes szabadszemes bolygót egyszerre, de akkor nem tartják ezt a különleges sorrendet; viszont akkor majd az 5 szabadszemes bolygó egy 10 fokos területen belül lesz látható). A jelenség 2022. június 17-étől hajnalonként, 03:30 – 04:10 között volt megfigyelhető, de a leglátványosabb június 24-én hajnalban volt, amikor a holdsarló a Vénusz és a Mars között helyezkedett el. Részletesen lásd itt.

A következőkben a jelenségről a www.eszleles.hu-ra érkezett megfigyeléseket foglaljuk össze. Az első összefoglalót lásd itt.

Balázs Gábor észlelése 2022. május végéről:

Szép bolygósor, előtérben a La Palmán sok helyen megtalálható különös lila virágok sziluettjeivel. Délebbről sokkal jobb a sorakozó megfigyelése, mint otthonról.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, La Palma, Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55, ISO 1600 10s
VCSE – Balázs Gábor, La Palma, Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55, ISO 1600 10s

Ennél a májusi észlelésnél a Merkúr még nem csatlakozott a bolygófüzérhez (ez csak június 17-én történt meg, a Merkúr akkor vált megfigyelhetővé). Érdemes a fenti képen megfigyelni, hogy a Mars még a Jupiter és a Szaturnusz között látszódott. A Naprendszer működését, a bolygók mozgását láthatjuk akkor, amikor júniusban a Mars és a Jupiter látszó mozgása az égen olyan volt, hogy a Mars keletebbre került a Jupitertől, vagyis a Vénusz és a Jupiter között látszódott.

Fridrich János észlelése 2022. június 12-én:

Semmi extrát nem akartam, hogy mindenféle csodát műveljek a képpel. Kimentem a bolygókat fotózni nagy nagyításon, és mivel sokan kérdezősködtek, hogy milyen a média által hatalmasra beharangozott bolygósor, ezért vettem a fáradságot és pár kép erejéig lőttem rá úgy amúgy kézből, mert ugye az állványom foglalt volt. Én alapból esélytelennek találtam, hogy megörökítsem a Merkúrt; ahogy néztem, az objektívem még éppen befogta volna 10 mm-en, de a fénye bőven elveszett volna a fényes égi háttéren. 04:05-kor készült a kép, megvárva, hogy a Vénusz a távoli fák fölé emelkedjen. Ekkor a Merkúr éppen a horizonton tartózkodott csak. Még utána vártam annyit, hogy a 200/1000-es csővel 3x-os nyújtáson megtaláltam a Merkúrt, de értékelhetetlen videót sikerült belőle készíteni. Aznap hajnalban nem volt jó a légkör nagy nagyításon, csak a Szaturnuszt, a Jupitert és a Marsot sikerült feldolgoznom. A képet annyit piszkáltam meg, hogy az átalakított gép vörösét kicsit visszavegyem. Személyes vélemény, hogy hajnali 3-kor viszont vizuálisan nagyon szép volt, és bizony a bolygósor kiemelkedett a sötét ég hátteréből.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Fridrich János, Boba, 2022.06.12. Canon EOS 4000Da, Canon EF 10-18
VCSE – Fridrich János, Boba, 2022.06.12. Canon EOS 4000Da, Canon EF 10-18

 

Balázs Gábor észlelése 2022. június 13-án:

Két nap próbálkozás után június 13-án sikerült egy szemléltető értékű fotót készítenem a június második felére beharangozott nagy bolygóparádéhoz. Egyelőre helyszínt nem kerestem, a tiszta horizontú hátsó kertből készítettem az első képeket.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, Dabas, Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55 EFS IS STM, 3x ISO 200 4s
VCSE – Balázs Gábor, Dabas, Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55 EFS IS STM, 3x ISO 200 4s

 

Ágoston Zsolt észlelése 2022. június 18-án:

Június 18-a hajnalban, 03:30 és 04:10 között figyeltem meg a bolygófüzért, a Zalaegerszeg melletti Gébárti-tó partjáról. A máskor horgászokkal és strandolókkal teli tó csaknem kihalt volt, csak néhány álmatlan kacsa úszott a tó felszínén.

A helyszínre érkezésemet követően jöttem rá, hogy a Hold már a tavat övező fák takarásában van, a Szaturnusztól “jobbra”. A Jupiter feltűnően fényes volt, mellette a Mars jellegzetesen vöröses színben ragyogott. A Szaturnusz kissé halvány volt, a Vénusz fénye viszont túlvilágította az egyre fényesedő ég alját. A Merkúr sajnos elég későn kelt fel, elveszett a kelő Nap fényében. Négy óra után összepakoltam és hazaindultam.

A fénykép készítéséhez Sony A7s fényképezőgépet és Samyang 14 mm/f2,8 objektívet használtam, ISO 400 érzékenységgel és 2 s záridővel, f/4 rekeszen.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Ágoston Zsolt, Zalaegerszeg Gébárti-tó, 2022.06.18. Sony A7s, Samyang 14mm f/2,8; ISO400, 2s, f/4
VCSE – Ágoston Zsolt, Zalaegerszeg, Gébárti-tó, 2022.06.18. Sony A7s, Samyang 14 mm f/2,8; ISO 400, 2s, f/4

 

Krischbaum Tamás észlelése 2022. június 19-én:

Egy barátommal elhatároztuk, hogy június 19-én hajnalban észleljük, és ha tudjuk, megörökítjük eme ritka bolygósorozatot. Közben jót beszélgettünk az univerzum csodáiról. Nagyjából hajnali 3 órakor keltünk és 3:15-kor már az észlelőhelyen voltunk, egészen napkeltéig. Az észlelőhelyet előzetes felmérés után választottam a lakóhelyemtől nem messze lévő kis dombon. A légköri nyugodtság, igaz, nem volt a legjobb, de ahogy hajnalodott, egyre tisztább lett a légkör. Egyedül a Hold erős fényszennyezése nehezítette a felvételek készítését. Fotózás közben binokulárral végeztünk hold- és bolygómegfigyelést is. Újabb maradandó élménnyel gazdagodtam.

A felvételt Nikon D610 típusú fényképezőgéppel és egy Tokina ATX 17 mm-es objektívvel készítettem. Kettő “szeletből” lett összeillesztve a végleges fotó. Az utófeldolgozást Adobe Lightroom és Photoshop programokkal végeztem.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Krischbaum Tamás, Nikon D610, Tokina ATX 17MM F/3,5, ISO400 5sec F/10 Kemendollár 2022.06.19
VCSE – Krischbaum Tamás, Nikon D610, Tokina ATX 17 mm F/3,5, ISO 400 5 sec F/10 Kemendollár, 2022.06.19.

 

Makár Dávid észlelése 2022. június 19-én:

Néhány VCSE-s tagtársammal kitelepültünk megfigyelni a hajnali bolygófüzért az egyik kedvenc helyemre az egész megyében. A Bagod és Boncodfölde közötti tisztást választottuk ki remek horizontja és kellemes hangulata miatt.

A Merkúrt szabad szemmel sajnos a halványsága és horizonthoz való közelsége miatt nem tudtuk megfigyelni.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Makár Dávid, Boncodfölde 2022.06.19, Canon 6D & Samyang 20mm F/1.8 2 elemes panorámakép F/6.3 ISO-800 1/3s
VCSE – Makár Dávid, Boncodfölde, 2022.06.19. Canon 6D & Samyang 20 mm F/1.8 2 elemes panorámakép F/6.3 ISO-800 1/3s

 

Péter Attila észlelése 2022. június 19-én:

Próbálkoztam fotóval is, de nem nekem való az asztrotájképezés, így a rajznál maradtam. Gondoltam, ezt is ki kell próbálni. A vizuális látványt nem tudtam visszaadni, vagy csak nekem nem megy, de talán kezdésnek jó lesz.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Péter Attila rajzos megfigyelése, Boncodfölde 2022.06.19.
VCSE – Péter Attila rajzos megfigyelése, Boncodfölde, 2022.06.19.

 

Ágoston Zsolt észlelése 2022. június 19-én:

Kihasználva a hétvégi kedvező időjárást, a Vega Csillagászati Egyesület tagjaiból álló kisebb csapat hajnali három órakor elindult a Boncodfölde és Bagod településeket összekötő úthoz, a Zala folyó völgyébe megfigyelni a 2022-es bolygófüzért. A sík területre érve gyorsan kitelepítettük a fényképezőgépeinket, egy 7×50-es binokulárt és egy 200/1000 mm-es Dobson távcsövet, amivel vizuálisan is megfigyelhettük a bolygókat, 96x-os nagyítással. Kiérkezésünket követően keleten, a távoli fák koronájából előbújt a Vénusz, az éppen a Szaturnusz és Jupiter bolygók között elhelyezkedő 72%-os fázisú Hold pedig szépen bevilágította a tájat. A távcsővel megfigyeltük a Szaturnuszt és gyűrűit, a Hold krátereit, a Jupiter felhősávjait, a Marsot és a Vénuszt. Négy óra után a távcsővel megtaláltuk a keleten, alacsonyan lévő Merkúrt is, bár a gyorsan világosodó ég alján szabad szemmel már nem láttuk. A kelő Nap egyre erősödő fényében összepakoltunk és hazaindultunk.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Ágoston Zsolt, Boncodfölde 2022.06.19. Sony A7s, Samyang 14 mm f/2,8; ISO 200, 4s, f/4
VCSE – Ágoston Zsolt, Boncodfölde, 2022.06.19. Sony A7s, Samyang 14 mm f/2,8; ISO 200, 4s, f/4

Csizmadia Szilárd megfigyelése 2022. június 20-án:

Berlinből, tiszta, felhőtlen ég alól sikerült megfigyelni a Vénusztól a Szaturnuszig szabad szemmel a bolygókat. A Merkúrt sajnos 10x50B-vel sem találtam meg. Erről a városi szmog tehetett, mert hiába mentem ki a városból autóval egy jó horizontú helyre, sajnos, a város felett koszos, ködszerű volt az ég. Hajnali 3:00-tól 4:30-ig végeztem a megfigyelést. Nagyon kellemes látvány volt, főleg, amikor még nem világosodott ki az ég. A Vénuszt azonban már csak a hajnali világosodásban sikerült észrevenni.

Molnár Attila megfigyelése 2022. június 20-án:

Hajnalban a Gellért-hegyre mentünk fel, onnan volt biztos rálátás a bolygókra. A kép 18 mm-en készült. Mivel a látómezőbe nem fért bele, így 6 darab panelből lett összerakva. 03:35-kor készültek a képek. Féltem, hogy a városi fények ellehetetlenítik a dolgot, de meglepetésemre nagyon szép egünk volt. Igaz, csalóka is volt, mert távcsővel már nem nagyon akartak jönni a részletek. Ahogy jött fel a Nap, úgy lettek egyre szebbek a bolygók távcsőben, érdekes élmény volt.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Molnár Attila 2022.06.20. Budapest, Nikon D3200, 18-54mm, ISO800, 1/2s, f3,5
VCSE – Vega Csillagászati Egyesület – Molnár Attila 2022.06.20. Budapest, Nikon D3200, 18-54 mm, ISO 800, 1/2s, f3,5

 

Román Dávid észlelése 2022.06.20-án:

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Román Dávid, Budapest - Mátyásföld, 2022.06.20. Canon EOS 77D, Canon EF-S 10-18mm, 10s ISO200, f/4,5
VCSE – Román Dávid, Budapest – Mátyásföld, 2022.06.20. Canon EOS 77D, Canon EF-S 10-18 mm, 10s ISO 200, f/4,5

 

Balázs Gábor észlelése 2022.06.24-én:

24-én hajnalban hosszú idő után ismét a Szent Jakab sétányon fotóztam. Sokat változott a helyszín március óta. Mikor odaértem, a Vénusz még a horizont alatt járt, és a Holdat is egy fa takarta. Gyorsan kellett új helyszínt találni, a régi nem volt megfelelő a teljes bolygósor megörökítéséhez.

A sétány egyik hátsó útján sikerült jó helyet találnom, ahonnan a Vénusz a fák között kelt és a Hold a többi bolygóval együtt a kilátó és a sétány fahídjai felett látszódtak. A kisebb tavak víztükrét a nádas eltakarta, de a képen mégis látható egy pici vízfelszín.

Hajnalban a hazaút előtt a Merkúrt is igyekeztem szabad szemmel megkeresni, de a horizonthoz való közelsége miatt elveszett a hajnali horizont fényében.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, 2022.06.24. Dabas. Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55, 9x ISO 200 2s
VCSE – Vega Csillagászati Egyesület – Balázs Gábor, 2022.06.24., Dabas. Canon EOS 250D, Canon EFS 18-55, 9x ISO 200 2s

 

Balázs Gábor észlelései 2022.06.26-án:

Az elmúlt időszakban mindenki a bolygósorról kérdezett, de az igazi látványosság ennek árnyékába került. 28-ig látható a bolygósor, 26-án hajnalban viszont egy csodás együttállást láthattunk. Épp kelt a Fiastyúk nyílthalmaz, amikor még a helyszínt kerestem. Aggódtam picit, mert felhők is gyülekeztek pont ott, ahol a célobjektumok kelnek. A mező egészét egy magányos szénabála törte meg. Ez lett végül a fő fotótémám. A holdsarlót és vele együtt a földfényt már csak akkor pillantottam meg, mikor már a felhők mögül ért ki. Utoljára a Vénusz kelt fel a horizonton. Maga a Vénusz és a Hold együttállása is gyönyörű látvány volt, de a látványhoz a Fiastyúk nyílthalmaz jelenléte is nagyban hozzájárult.

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, 2022.06.26. Dabas. Canon EOS 250D, Canon EF 70-300mm f/4-5.6, Ég: ISO 800 1s, Előtér: ISO 100 2s
VCSE – Balázs Gábor, 2022.06.26., Dabas. Canon EOS 250D, Canon EF 70-300 mm f/4-5.6, ég: ISO 800 1s, előtér: ISO 100 2s

Szerencsére időben vettem észre a mellettem lévő növényen hálót készítő pókot, így az együttálláshoz valami előtér is került:

VCSE - Vega Csillagászati Egyesület - Balázs Gábor, 2022.06.26. Dabas. Canon EOS 250D, Canon EF 70-300mm f/4-5.6, ISO 800 1s
VCSE – Balázs Gábor, 2022.06.26., Dabas. Canon EOS 250D, Canon EF 70-300 mm f/4-5.6, ISO 800 1s