VCSE - Részleges holdfogyatkozás 2017. augusztus 7. - Kapiller Zoltán István
VCSE – Részleges holdfogyatkozás 2017. augusztus 7. – Kapiller Zoltán István

A felvételsorozatot az udvaromból készítettem Pókaszepetken. A programozható távkioldón az ismétlési időt 2 perc 10 másodpercre állítottam.

További eszközök: Canon EOS 700D, Tamron 70-300 F4.0-5.6, állvány. Sajnos a horizonthoz közeli állapotot nem tudtam rögzíteni az udvaromból. Érzékenység ISO 100, Blende f/11, záridő 1/3 s-tól 1/15 s-ig. Minden felvétel után rövidebbre vettem a záridőt ahogy egyre fényesedett a Hold. A felvételek 20:39 és 20:54 NYISZ között készültek.

Szoftverek: RawTherapee, Gimp. A RAW-ból kidolgozott képeket rétegenként a Gimp-be töltöttem, majd a rétegmód beállításával kész is volt a végeredmény. Kimondott szerkesztést nem igényelt a végső összegkép.

Látványosabb volt mint amire számítottam. Utólag már bántam hogy nem mentem messzebbre, mert valamilyen látványosabb tájelemet vagy épületet is belekomponálhattam volna a képbe. De jövőre úgyis lesz teljes holdfogyatkozás, azt már úgy fogom elkészíteni.

2017. augusztus 7/8-án este egy részleges holdfogyatkozás következik be. A fogyatkozás Európából, Afrikából, Ázsiából és Ausztráliából látható – Ésak-Amerikából nem, Dél-Amerikából csak Brazília keleti partvidékéről, és onnét is rosszul.

Zalaegerszegről nézve a Hold 7-én este 20:06-kor kel (nyári időszámítás szerint), 01:18 órakor delel és 8-án 05:12 órakor nyugszik le. A kelés azimutja onnét nézve 112° északról kelet felé mérve, vagyis a kelés enyhén délkelet-keleten lesz.

A félárnyékos fogyatkozás 17:50 NYISZ (nyári időszámítás) kezdődik, ekkor a Hold nálunk még a horizont alatt van. A részleges fogyatkozás 19:23 NYISZ-kor indul, vagyis a 20:06-os keléskor már egy fogyatkozásban lévő telehold kel fel: egyik oldalán be lesz harapva! Hálás téma ez asztrotájképkészítőknek, valamint izgalmas vizuális látvány szabad szemmel vagy bármilyen távcsővel.

A fogyatkozás legnagyobb fázisa 20:20:28 óra:perc:másodperc NYISZ-kor lesz, vagyis 14 perccel a Zalaegerszegről történt holdkelte után. Az ország keleti részében akár fél órával is hamarább kel fel a Hold, ott a maximális fázis is nagyobb horizont feletti magasságnál lesz. Bármely magyar területről is nézzük a jelenséget, érdemes olyan helyről megnézni a holdfogyatkozást, ahonnét nagyon jó a kilátás délkelet-keletre, mert minden nagyon közel zajlik most a horizonthoz.

A részleges fogyatkozás 21:18 NYISZ-kor ér véget, ekkor lép ki az árnyékból a Hold. A félárnyékot 22:51-kor hagyja el, de a félárnyékos fogyatkozás szabad szemmel gyakorlatilag észrevehetetlen.

A mostani részleges fogyatkozás elég pici lesz, nagysága mindössze 0,25. Ez azt jelenti, hogy a Föld teljes árnyéka csak a Hold átmérőjének 25%-áig takarja ki a Holdat.

Az alábbi, a NASA Lunar Eclipse oldaláról származó információk minden lényeges adatot megadnak (az ottani adatok nem NYISZ-ben, hanem UT = NYISZ-2 órában vagy TD időskálán vannak). A nagy piros kör a Föld teljes árnyéka, aki abban van, a Holdról nézve teljes napfogyatkozást lát. A szürke gyűrű körötte a Föld félárnyéka, aki ott áll a Holdon, részleges napfogyatkozást lát: vagyis kap napfényt, az a holdrész visszaver valamennyi napfényt, de nem a teljes napkorong világítja meg. Az U1 és U4 fázisok a teljes árnyákba történő belépéstó, illetve kilépést, a P1 és P4 a a félárnyékba történő be- és kilépést jelentik (U: umbra, P: penumbra). Az alábbi kép kattintásra megnő.

Ez a részleges holdfogyatkozás a Bak csillagképben történik.

VCSE -- A 2017. aug. 7-i esti részleges holdfogyatkozás főbb adatai a NASA Lunar Eclipse oldaláról
VCSE — A 2017. aug. 7-i esti részleges holdfogyatkozás főbb adatai a NASA Lunar Eclipse oldaláról

Holdfogyatkozásról írtuk korábban: http://vcse.hu/page/2/?s=holdfogyatkoz%C3%A1s&submit

VCSE - Hold - Balogh Gabriella
VCSE – Hold – Balogh Gabriella

A képet tegnapelőtt este (2017. július 1/2.) készítettem. Kb. fél 11-kor jutott eszembe, hogy ki kéne pakolni a távcsövet, mostanában sajnos nem volt rá alkalmam, sokszor a rossz idő miatt. Kinéztem és megláttam a Holdat, egész magasan volt és azonnal elcsábított az őt “kísérő” Jupiterrel.

Lélekszakadva futottam a távcsőért. Apum nem ért rá, így életemben először felügyelet nélkül szereltem össze a Newtont és raktam össze a követőrendszert. Mivel a Polarist kitakarja a diófa onnan, ahonnan észlelek, mindig elrontom a pólusra állást, de most nem mászott el túlzottan a kép. Az udvarunkba, ahonnan kémleljük az eget, bevilágít az utcalámpa, így a tuják árnyékába kell bújnom, ha nem akarom kisütni a közvilágítással a retinámat. Miután végeztem az összeszereléssel, ráálltam a Holdra és elkezdtem a szabad szemes észlelést – első az élmény, aztán a fotó!

Ujjongtam, amikor a Hold 1 másodperces korú fényét megláttam, és türelmetlenül cserélgettem az okulárokat, míg el nem jutottam a legnagyobb nagyítású 6 mm-es Plössl-ig. Varázsos élmény volt látni a krátereket, amelyek hegyeknek és völgyeknek tűntek ekkora nagyításban. Olyan volt, mintha csak repülőgéppel repülnék fölöttük.

Azt kívánom, bár minden ember láthatná ezt, és bár mindegyikük felfogná ennek a fantasztikusságát!
Gondolkodtam, hogy átálljak-e a Jupiterre, megnézni, hogy mi újság a legnagyobb gázbolygóval, de a türelmetlenségem, hogy (első alkalommal) fotót készíthessek a Holdról, rávett, hogy rakjam rá a Canon fényképezőgépet a tubusra és kezdődjön a móka. Jó pár percig libikókáztam a tubussal, míg végül eltaláltam az ideális súlyelosztást. Ráadásul a DSLR nagyon nehéz volt, így azzal is machinálnom kellett, hogy merre és hogyan áll ki a kihuzatból, míg végül majdnem a földre merőlegesen állítottam be. Így viszont székre kellett állnom, hogy lássam is, mit fotózok.

Távkioldóval és a követőmotorral a kezemben ügyeskedtem, hogy minél jobb és több képet csináljak (a kis kezdő!). Mivel a nagyítás kötött volt (a DSLR érzékelője, a Barlow és a távcső méretei alapján, apum, azt hiszem, 75x-ös nagyítást számolt) -, ezért nem fért bele teljes egészében a Hold a képbe (amit nem is bántam, mert reméltem így a nagyobb felbontást). Emiatt több képből kellett összevarázsolnom a kész képet.

12 képből raktam össze, bár kevesebb is elég lett volna. Szerkesztéskor jutott eszembe, hogy nem csináltam flatfield-et, pedig korábban tanácsolták – így a tükrön és a CCD-n lévő szmötyiket Photoshopban távolítottam el, remélem, észrevettem mindet.

A kép szerkesztéséhez sok hasznos tanácsot kaptam Schmall Rafaeltől, aki szerintem sokunk példaképe asztrofotózás terén. Ezúttal is köszönöm a segítséget!

Amikor megláttam az összeragasztgatott képet, boldogságban úsztam. A szerkesztés végén pedig elégedett voltam a munkámmal. Persze, össze sem hasonlítható az asztrofotósok képeivel, hibákat én is látok benne, de mégis olyan jó kimondani, hogy ezt a fotót én készítettem, én állítottam be hozzá mindent és én egyensúlyoztam egy széken a távcső fölé hajolva. Hihetetlen tapasztalat volt ez nekem és boldog vagyok, hogy vagyok olyan szerencsés, hogy apum által jó útra terelődtem és ezáltal mindig csodálattal fogok föltekinteni a csillagos égre.

VCSE - Telihold - Kapiller Zoltán István
VCSE – Telihold – Kapiller Zoltán István

Az alábbi kép 2017. június 9-én készült, telihold alkalmával. A saját oldalamon már közzétettem, de asztrofotósok véleményét is szeretném kérni, mit kellene máshogy csinálni legközelebb. Minden felvétel azonos gépállásból (és azonos gyújtótávolsággal) készült állványról.

Képenként kidolgozás RAW-ból a RawTherapee programmal, majd GIMP-ben betöltöttem a rétegeket, ezután egyenként “csak világosítás” rétegmódba állítottam a legalsó kivételével. (Rajzolást, festést, kivágást, beillesztést stb. nem végeztem.)

Az egyes expozíciók között 140 másodpercet vártam. Eszközök: Canon EOS 700D, Tamron SP AF 70-300mm f/4-5.6 Di VC USD, expozíciós adatok: F11, ISO100, 2s-1/64s, ekv. 150 mm. (A záridőket folyamatosan változtattam az expók között.)

Már úgy látom, legközelebb f/22-t használnék, akkor sem fog szerintem bemozdulni a Hold, viszont a település fényei csillagszerűbbek lennének.

2017. április 1-én este 8 órakor kimentem az udvarunkra észlelni, mivel derült, tiszta, csillagos volt az égbolt. Égi kísérőnk is látszódott északnyugat irányában. Rálestem a kétszemes távcsövemmel (binokulárral) és jobban szemügyre vettem a célpontot.

VCSE - észlelésem - Polonkai Dóra
VCSE – észlelésem – Polonkai Dóra

20x-os nagyítással néhány kisebb krátert is lehetett látni a Holdon. A felszínén a Mare Crisium, Mare Tranquillitatis, Mare Nectaris és a Mare Fecunditatis nevű holdtengereket be tudtam azonosítani. A Mare Crisiumtól kicsit távolabb megpillantottam a Franklin-krátert.

Fél 9 körül észrevettem egy kb. 7 mg-s csillagot, ahogy elhaladt a Hold mellett és nyugati irányba vette tovább az útját. Ezt szabadszemmel nem láttam a halvány fénye miatt, csak binokuláron keresztül.

Ezután az Orion csillagképet kerestem meg, ami nem volt nehéz megtalálnom, hiszen a Holdunktól pár fokra arrébb vettem észre. Ezen az estén az északi irányban helyezkedett el. Könnyen felismertem a Betelgeuse csillagot a vörös színéről. Ismét megnéztem az M42-t az Orion öve alatt, ami egy diffúz köd. Kis ködpamacsként mutatkozott.

Nyugodt légkör volt és szélmentes időben észleltem. A hőmérséklet +18 °C volt.