Bíró Zsófia felvétele Budapestről:

 

 

Ágoston Zsolt:
Szabad szemmel figyeltem meg az együttállást, igazából előre nem is tudtam az eseményről, csak kinéztem az ablakon, és egyből feltűnt, hogy az első negyedhez közelítő Hold milyen közel van a Vénuszhoz. Látványos együttállás volt.

Csizmadia Szilárd:
Én vizuálisan észleltem az együttállást, munkahelyről hazamenet tegnap. Néha ráment egy-egy felhő, akkor nem volt szép, de amikor a sötétkék égi háttér előtt felhőmentesen látszott, akkor nagyon-nagyon tetszett (31 év amatőrcsillagászat, 17 év hivatásos csillagászat és nagyon sok hasonló együttállás után még mindig ugyanúgy tetszik, mint legelsőre – és nagyon remélem, mindegyik szám még nő 🙂 ).
De a legjobb Léda lányom volt. Mire hazaértem, már teljesen koromfekete lett az égi háttér. Anyukájával észrevették a szobaablakból nélkülem is az égi csodát. A konyhaablakból is látszott, és a kis két és negyedéves megmutatta nekem: “Ott van egy csillag, meg a Hold. Felkapcsolták a Holdat.”
A szemközti ház erkélyére egy karácsonyi dekorációként papírcsillagot tettek ki pár hete, és azt azóta esténként az ott lakó néni felkapcsolja, és világít. Ez lehet az eredete a “Hold felkapcsolásnak”. Nekem tetszik, hogy a maga ismereteivel magyarázatot keres (!) és talál (!!) az égi jelenségekre.

 

Schmall Rafael felvétele Kaposfőről:

 

 

Tegnap derült volt az ég, így végrehajtottam az első észlelésem az évben. (Apával közösen, ha gondolja ő is leírja majd a saját élményeit.) Az észlelést 10/8-as nyugodtság mellet 15:51-kor kezdtem a 21,8″ átmérőjű Vénusz megfigyelésével. Fényessége ekkor -3,95 magnitúdó volt. A Stellarium szerint a megvilágítottsága 56,3%. Ezt ilyen pontosan nem tudtam megsaccolni, kb. 50%-nak látszódott. A fehér színű “fél” korongon semmilyen részlet nem volt kivehető.

Az észlelés a Mars szemügyre vételével folytatódott.
A nyugodtság ekkor egy kicsit romlott. A korong nyugati felén gyenge peremsötétedést lehetett látni. A légkör egy-egy nyugodtabb pillanatában pedig a déli féltekén apró pólussapkát véltem felfedezni. A bolygó fényessége a megfigyeléskor 1,07 magnitúdó, átmérője 5,7″ volt.

Ezek után csatlakoztattam a fényképezőgépet a távcsőhöz, és a Vénusz fotózásába kezdtünk. először nem fűztem hozzá nagy reményeket, de végül láthatóvá vált a fázisa az elkészült képeken.
A Vénusz után a hold felé fordult a távcső. Sikerült is készíteni pár általam értékelhetőnek tartott képet.


Baloldalt a hamuszürke fényben látszódik a hold éjszakai oldala. Jobb oldat a beégett nappali oldal.
záridő: 5 másodperc
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 8,5/10


A hold nappali oldala. Rajta bejelölve néhány kráter amit, a kis Rükl-holdatlasz alapján sikerült azonosítani.
záridő: 1/50
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 8,5/10


Vénusz.
záridő: 1/200
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 7/10
Észlelések helye: Egervár

VCSE - Félárnyékos holdfogyatkozás - Fábián Kálmán
VCSE – Félárnyékos holdfogyatkozás – Fábián Kálmán

2016. szeptember 16-én kora este, holdkelte után félárnyékos holdfogyatkozásnak lehetett tanúja néhány nagyon szerencsés. Legtöbbünknek a felhő, vagy éppen eső megakadályozta a jelenség megfigyelését. A jelenség előrejelzéseit itt lehetett megtalálni, eszerint 18:54:50 NYISZ-kor (nyári időszámítás) kezdődött, 20:54:16 NYISZ-kor volt a legnagyobb a fogyatkozás, egyben leglátványosabb a jelenség, és 22:53:57 NYISZ-kor ért véget. Igazán jól az elsötétülést csak a Hold egy kisebb részén, a Hold szélén lehetett látni, szabad szemmel csak mintegy egy órán át volt feltűnő.

Tagtársaink közül vizuálisan Ágoston Zsolt látta a jelenséget Zalaegerszegről. Holdkelte után, sőt, még nyolc óra körül sem látott semmi fényességváltozást, vagy hogy a Hold a szokottnál halványabb lett volna. Negyed kilenc körül kezdett erősen felhősödni, akkor úgy látta már, hogy a Hold “bal felső” területe mintha sötétebb lenne a “jobb alsó” térséghez képest (ez északot, illetve delet jelent), utána nemsokkal teljesen beborult az ég, és emiatt a megfigyelést meg kellett szakítani. Jandó Dániel Egervárról próbálkozott, de amint kissé elsötétült a Hold, be is felhősödött.

Fábián Kálmán fotografikusan észlelte a jelenséget. Canon EOS 700D fényképezőgéppel négy percenként készített egy felvételt (egyszer azonban 5, másszor pedig 3 perc telt el két kép között), és ezeket másolta össze a fentebb bemutatott montázsra (összegképre). ISO 800-as érzékenységet és 1/15 sec záridőt alkalmazott az első képre, a 2-5. képre 1/80 sec-et, a 6-12-ikre 1/640-et, az utolsó hat képre pedig 1/1000 sec-et. Az első képekre a záridő nagyon nagy volt, ezek így sajnos beégtek, csak később sikerült eltalálni a jó expozíciós időt. A képek 19:23 – 20:33 UT közöttiek. A nem beégett, vagyis későbbi képeken jól látszik, hogy a Hold bal felső (északra látszó) része sötétebb, mint a másik oldala. Ahol sötétebb, onnét a Holdról nézve részleges napfogyatkozást okoz a Föld. 20:54-kor, vagyis pont a maximális fázis idején, Kálmán kaposvári észlelőhelyéről is befelhősödött az ég. Schmall Rafael fotografikus kísérleteit a jelenség megörökítésére szintén megzavarta a felhőzet.

schmall
Schmall Rafael – félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szept. 16. – VCSE

Csizmadia Ákos vizuálisan észlelte a jelenséget, az alábbi beszámolót küldte:

“Félárnyékos holdfogyatkozás megfigyelése
2016. szeptember 16., Helyszín: Göd
Műszer: szabad szemmel és 8×42 B

19:55-kor tekintettem fel először az égre. A gyorsan vonuló felhők között felbukkanó Holdon egyértelműen látszott, hogy a “bal felső sarkja”, azaz az északnyugati része fátyolosan sötétebb, mint a többi. Az előrejelzett maximum környékén Gödön teljesen kitisztult a keleti és a déli égbolt, így tisztán lehetett észlelni a Holdat. 20:54-kor valamivel több mint a korong felén határozottan észlelhető volt a fedés. A kontraszthoz hozzájárult az is, hogy a sötétedés az amúgy is szürkébb tengerborította részeket érintette, a kráteresebb részek, élükön a Tychoval és a belőle kiinduló sugárvonalakkal, teleholdi időszakhoz méltóan ragyogtak.

A szabadszemes észleléseket binokuláris megfigyeléssel egészítettem ki. 8×42 B-ben sötét derengésként volt észlelhető a fedés, ugyanazokon a területeken, mint ahogy szabad szemmel is látszódott. Sem szabad szemmel, sem a kis távcsőben nem volt észlelhető markáns határvonal a sötét és a világos területek között, inkább egy gyors, rövid szakaszon tartó, de folyamatos átmenetet láttam.

21:11 után észleltem még folyamatosan tíz percig, szabad szemmel és binokulárral felváltva. A sötétedés határozottan és gyorsan szorult vissza, az észlelés végén valamivel több mint a holdkorong negyedén vettem már csak észre a jelenséget.

Az a két nem amatőrcsillagász, akinek mutattam a jelenség alatt a Holdat, nem vette észre a sötétedést; mint szép teleholdra tekintettek fel kísérőnkre. Miután elmondtam, mit és hol lehet látni a korongon, ők is észrevették a sötétedést.”

Kár, hogy a rossz időjárás sokakat akadályozott  a megfigyelésben.

Teljes holdfogyatkozáskor vagy teljesen eltűnik a telehold az égről pár órára, vagy vörösre színeződik a légkörünk állapotától függően; mindkét esetben óriási fénycsökkenés tapasztalható az éjszaka folyamán. Kezdetben a Hold még árnyékot is vet, a fogyatkozás alatt meg zseblámpát kell használni; aztán visszanyeri fényét a Hold és újra árnyékot vet.

Teljes holdfogyatkozás idején a Hold minden nappali oldalán lévőpontjáról teljes napfogyatkozást lehet látni, amit ott a Föld okoz: a Hold elől eltakarja a napfényt (legfeljebb a nagyon tiszta légkörünk fénytörés révén juttathat be néha oda napfényt, ami vörösre színezi ilyenkor a Holdat).

Félárnyékos fogyatkozás során a Hold kikerüli a Föld teljes árnyékát, csak a félárnyékba lép be, oda, ahonnét a Holdról nézve a Föld nem a teljes napkorongot, hanem annak csak egy részét takarja ki: a Holdról ilyenkor részleges napfogyatkozást lehet látni.

Részleges napfogyatkozás során a telehold megőrzi szép kerek alakját, de jelentősen el tud halványulni. A félárnyék rendkívül nehezen észlelhető és nagyon elmosódott is, csak kevesen tudják vizuálisan vagy akár fotografikusan látni. A Hold fényességének csökkenését azonban észre lehet venni szabad szemmel is. A félárnyékos fogyatkozások ezért nem annyira látványosak, mint a részleges vagy teljes holdfogyatkozások, de érdekes események.

A következő félárnyékos fogyatkozás 2016. szeptemver 16-án lesz, a holdkelte utáni esti órákban, ezért Magyarországról megfigyelhető (és Európából is).

A félárnyékba szeptember 16-én, 18:54:50-kor lép be a Hold. A Hold Budapesten 18:52-kor kel fel (az ország nyugati részén kb. negyedórával később, keleti részén negyedórával korábban). A félárnyékba belépést szinte soha senki nem észleli; első jelei 19:10 után kezdenek megjelenni: a holdkoronggal szemben állva, annak bal felső része kezd elszürkülni, kevésbé fényesebb lesz.

A félárnyékos fogyatkozás 20:54:16-kor lesz a legerősebb, ekkor látszik a Hold a leghalványabbnak. A Hold egytizede azonban bele sem merül a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütni fogja, így a Holdon megfigyelhető lesz, hogy egyik oldala fényesebb, másik halványabb.

Kb. 21:30-ig észlelhető a homályosabb, halványabb Hold, utána már alig lesz a félárnyékban; a jelenség 22:53:57-kor ér véget, a Hold ekkor hagyja el a félárnyékot. A jelenség teljes időtartama így 3 óra 59 perc és 16 másodperc.

Az időpontok NYISZ-ben vannak megadva fentebb.

Az esetleges szabad szemes, binokuláris, távcsöves, vizuális vagy fotós megfigyelést várjuk a levlistánkra.

Ezen a linken van egy animáció, ami bemutatja, hogy a Föld félárnyéka (penumbra) és árnyéka (umbra) hogyan halad át a Holdon. Az animáción az időadatok UT-ben vannak, ez két órával kevesebb, mint amit fentebb írtam.

Jó megfigyelést és derült eget kívánok!