Címke archívum: Csizmadia Szilárd
Magyar asztrofotó az APOD-on
Klamerius Adrien magyar asztrofotósnő képét mutatta be a NASA Astronomy Picture of the Day c. oldala 2016. szeptember 24-én.
A mellékelt képen jobbra a Perseus Ikerhalmaza látszik. Balra az IC 1805 és IC 1848 ködök. Az IC 1805-öt Szív-ködnek is nevezik, a képen mint egy feje tetejére fordított szív körvonalait mutató ködösség jelenik meg. A Galaxis Perseus-karjának nevezett spirálkarjában található, emissziós köd, forró hidrogéngáz sugárzása készteti fénylésre. Olvasd tovább
Félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szeptember 16-án
Teljes holdfogyatkozáskor vagy teljesen eltűnik a telehold az égről pár órára, vagy vörösre színeződik a légkörünk állapotától függően; mindkét esetben óriási fénycsökkenés tapasztalható az éjszaka folyamán. Kezdetben a Hold még árnyékot is vet, a fogyatkozás alatt meg zseblámpát kell használni; aztán visszanyeri fényét a Hold és újra árnyékot vet.
Teljes holdfogyatkozás idején a Hold minden nappali oldalán lévőpontjáról teljes napfogyatkozást lehet látni, amit ott a Föld okoz: a Hold elől eltakarja a napfényt (legfeljebb a nagyon tiszta légkörünk fénytörés révén juttathat be néha oda napfényt, ami vörösre színezi ilyenkor a Holdat).
Félárnyékos fogyatkozás során a Hold kikerüli a Föld teljes árnyékát, csak a félárnyékba lép be, oda, ahonnét a Holdról nézve a Föld nem a teljes napkorongot, hanem annak csak egy részét takarja ki: a Holdról ilyenkor részleges napfogyatkozást lehet látni.
Részleges napfogyatkozás során a telehold megőrzi szép kerek alakját, de jelentősen el tud halványulni. A félárnyék rendkívül nehezen észlelhető és nagyon elmosódott is, csak kevesen tudják vizuálisan vagy akár fotografikusan látni. A Hold fényességének csökkenését azonban észre lehet venni szabad szemmel is. A félárnyékos fogyatkozások ezért nem annyira látványosak, mint a részleges vagy teljes holdfogyatkozások, de érdekes események.
A következő félárnyékos fogyatkozás 2016. szeptemver 16-án lesz, a holdkelte utáni esti órákban, ezért Magyarországról megfigyelhető (és Európából is).
A félárnyékba szeptember 16-én, 18:54:50-kor lép be a Hold. A Hold Budapesten 18:52-kor kel fel (az ország nyugati részén kb. negyedórával később, keleti részén negyedórával korábban). A félárnyékba belépést szinte soha senki nem észleli; első jelei 19:10 után kezdenek megjelenni: a holdkoronggal szemben állva, annak bal felső része kezd elszürkülni, kevésbé fényesebb lesz.
A félárnyékos fogyatkozás 20:54:16-kor lesz a legerősebb, ekkor látszik a Hold a leghalványabbnak. A Hold egytizede azonban bele sem merül a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütni fogja, így a Holdon megfigyelhető lesz, hogy egyik oldala fényesebb, másik halványabb.
Kb. 21:30-ig észlelhető a homályosabb, halványabb Hold, utána már alig lesz a félárnyékban; a jelenség 22:53:57-kor ér véget, a Hold ekkor hagyja el a félárnyékot. A jelenség teljes időtartama így 3 óra 59 perc és 16 másodperc.
Az időpontok NYISZ-ben vannak megadva fentebb.
Az esetleges szabad szemes, binokuláris, távcsöves, vizuális vagy fotós megfigyelést várjuk a levlistánkra.
Ezen a linken van egy animáció, ami bemutatja, hogy a Föld félárnyéka (penumbra) és árnyéka (umbra) hogyan halad át a Holdon. Az animáción az időadatok UT-ben vannak, ez két órával kevesebb, mint amit fentebb írtam.
Jó megfigyelést és derült eget kívánok!
Egy galaxis kettős képe – Csizmadia Szilárd
A mellékelt képen látható NGC 1672 extragalaxis messze a déli égbolton, -59°-os deklináción helyezkedik el a Dorado csillagképben, így Magyarországról nem észlelhető. Pedig nagyméretű, viszonylag fényes (7×6 ívperces, 10,3 mg-s) horgas spirálgalaxis. Távolsága tőlünk 60 millió fényév, átmérője kb. 75 000 fényév, közepén nagyon nagytömegű fekete lyuk lehet.
Hatalmas, 20 kpc méretű horgai a vizuális tartományban nagyon elnyúlttá teszik a galaxis alakját, és ez a Hubble Űrtávcső (HST) mellékelt képén is jól kivehető. A spirálkarokban számos hatalmas, fényes, rózsaszínes területet figyelhetünk meg: ezek forrón izzó hidrogénfelhők, aktív csillagkeletkezési helyek. A kép elképesztően részletgazdag: belenagyítva forró csillagok kékes nyilthalmazait, ködöket, porsávokat tanulmányozhatunk. Olvasd tovább
Megtalálták a Philae-t
2014-ben szállt le a Rosetta által szállított leszállóegység, a Philae űrszonda a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökösre (angolos átírással és hivatalos nevén Churyumov-Gerasimenko). 60 óra működés után megszakadt vele a kapcsolat; hónapokkal később elemei annyira feltöltődtek, és a Rosetta is megfelelő pozícióba került, hogy ismét továbbíthatott adatokat, de még mindig nem sikerül pontos helyét megállapítani az üstökösön. Később ismét megszakadt vele a kapcsolat.
A Rosetta-Philae akció nemcsak technikai és tudományos siker, de egy drámai regény is.
Vajon mikor lesz vége a meglepetés-sztoriknak? (A legnagyobb meglepetés az volt, hogy az üstökös felszíne minden elképzelhetőnél keményebbnek bizonyult, és ezért többszöri pattogás után szállt le a Philae csak, a várt sima landolás helyett. Vagy az volt a legnagyobb meglepetés, hogy szerves anyagokat detektáltak az üstökös anyagéban?)