Kategória-archívum: Cikkek – Észlelés
2021. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
2021. december elejének nagy látványossága a C/2021 A1 (Leonard) üstökös lesz, ami jó égen szabad szemmel is látható lesz valószínűleg a hajnali égbolton, bár nem a legkönnyebb szabadszemes objektum lesz. Binokulárokkal, kis és nagy távcsövekkel egyaránt érdekes és nagyszerű látványnak lehetünk majd tanúi! Az üstökösről és megfigyelhetőségéről itt és itt írtunk bővebben. Ugyanott keresőtérképek és üstököskoordináták is találhatók.
A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 4-én, első negyed december 11-én, telehold december 19-én, utolsó negyed 27-én lesz.
Leonard-üstökös rajz- és fotópályázat – VCSE
Közös észlelésre hívunk benneteket. Amint már korábbi cikkünkből értesültetek róla, az év elején felfedezett C/2021A1 (Leonard) üstökös decemberben éri el legnagyobb fényességét. Az előrejelzésekből azt is tudjuk, hogy 2021. december 3-án halad el az M3 gömbhalmaz előtt.
A pályázat célja, hogy ezt a látványt minél többen megörökítsétek vagy asztrofotó, vagy rajz formájában. A pályázaton bárki indulhat, VCSE-tagok is és azok is, akik nem tagjai a VCSE-nek. Pályázni az eszleles.hu oldalra feltöltött rajzos, vagy fotós észleléssel lehet. Az észlelések beadási határideje 2021. december 16. csütörtök 16:00; KözEI szerint.
Egy híján húsz tűzgömb és fényes meteor – Pető Zsolt
Pető Zsolt aktív meteorészlelő az 1990-es évek eleje óta. Vizuálisan és fotografikusan is gyűjti a meteorok, vagyis a hullócsillagok, valamint az általa látott fényes tűzgömbök és bolidák adatait. Időnként meteorokról is ír cikkeket a VEGA-ba (itt, 15-16-ik oldalon), vagy éppen a saját honlapjára, ahol rengeteg meteorcsillagászati érdekességet találhatunk. MetVis címmel egy remek, vizuális és videokamerás észleléseket vizualizáló-analizáló szoftvert is írt. 2013-ban Hettyei János Díjat kapott több évtizedes meteormegfigyelő tevékenységéért. Most az ő, többnyire idei meteorfotóit mutatjuk be. Külön erénye munkájának, hogy vizuálisan is észlelte a megfigyelt égterületet, így a szabad szemes látványról és a fényességekről is érdekes észleléseket végzett. (Csizmadia Szilárd, oldal-főszerkesztő). Pető Zsolt beszámolója:
2021. augusztus 7/8. napjának éjszakájától kezdve 2021. augusztus 14/15-e éjszakájáig egymást követő nyolc éjszaka mindegyikén meteorfotóztam Nagyradáról. Erre a hétre szabadságot vettem ki, már jó előre elterveztem a fotós munkát, illetve napközben a munkákat a birtokokon. Ez a hét meglehetősen sűrűre sikerült így, kellőképpen el is fáradtam. Hogy a két tevékenység párhuzamosan folyhasson, a meteorfotós munkát elsősorban a hajnali időszakra időzítettem. A Perseidák radiánsa amúgy is akkor emelkedik magasabbra, így akkor várható több meteor tőlük.
Volt olyan éjszaka, amikor csak egy, volt olyan, amikor két fényképezőgéppel dolgoztam. Az említett időszakban 38,78 óra alatt 3059 fotó készült, ezek közül 96 képen van meteor. Meglepően sok fényes van köztük!
Természetesen a Perseidák dominálnak, ám az időszak különlegességét a Kappa Cygnidák okozták: több fényes tűzgömböt láttam a rajból, fotózni egyet (vagy kettőt) sikerült. 2021. augusztus 13-án 01:20 UT-kor egy parádés KCG tűzgömb húzott át magasan, szinte zenitközelben, többszörös felvillanást produkálva, ezek becslésem szerint -7-es fényességűek voltak. Ez a fotó látszik legfelül. A jelenség nyoma legalább fél percig látható volt, a robbanások helyén különösen erősen. Tíz éves meteorfotós tevékenységem egyik legszerencsésebb képe született meg, mert a halszemoptikás felvétel sarkába épp bepottyant a tűzgömb!
A korábbi évek tapasztalataival összehasonlítva úgy érzem, hogy a Perseidák idén különösen kitettek magukért, az elméleti maximum után érezhető volt a további napok erősebb aktivitása.
Üstökös- és kisbolygóadatok frissítése a Stellariumban és a Cartes du Cielben (SkyChart-ban) – Csizmadia Szilárd
Különböző planetáriumprogramokban rendszeres frissítések nélkül az üstökös- és kisbolygópozíciók rosszak lehetnek. Akár több csillagképpel odébb is lehet az üstökös, mint ahová ezek a programok frissítés nélkül előre jelzik. Ennek oka, hogy ezek az égitestek a nagybolygók – Merkúr-Neptunusz – részéről nagy gravitációs perturbációkat szenvednek el, továbbá az üstökösök esetében napközelség idején rakétaeffektusok léphetnek fel. Ezeket a rakétaeffektusokat az üstökös felszínén működő gejzírek kiáramlásai okozzák. Ugyancsak felléphet az ún. YORP-effektus; ez az effektus a Nap fényével kapcsolatos: a Napból érkező fotonok beleütköznek a kisbolygóba, és lendületüket átadják neki. Ez egy kifelé tartó fénynyomást okoz, kisebb égitestekre jelentősebb hatású, mint nagyobbakra. (Például az egészen apró, méteresnél sokkal kisebb meteoroidokra nagyon jelentős hatással van!) Az átadott energia egyben fel is melegíti a kisbolygót – akárcsak a Földön a mezőt –, és ezt a kisbolygó később infravörösben, minden irányba kisugározza. Az eltávozó fotonok lendületet is elvisznek. A beérkező lendület a Nap felől jön csak, az eltávozó minden irányba megy, emiatt az eredő lendület valamerre folyamatosan ellöki a kisbolygót, ami pályaváltozáshoz vezet. A felsorolt három effektus közül ez a legkisebb mértékű, de ez sem elhanyagolható.
A planetáriumprogramok egyszerűbb algoritmusokkal számolnak üstökös- és kisbolygópozíciókat. Bemenő adatokként a pályaelemeket használják, perturbációkat nem nagyon vesznek figyelembe. A perturbációk, rakéta- és YORP-effektusok miatt ezek a pályaelemek lassan változnak, idővel más lesz az értékük. Emiatt szükséges a pályaelemeket tartalmazó adatbázist frissíteni.