A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h, ahol UT a Universal Time, a világidő.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed december 5-én, újhold december 13-án, első negyed december 19-én, telehold december 27-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
12.08. 11:04 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja (21°)
12.09.            Az 1P/Halley üstökös naptávolban (35,14 CSE)
12.09.            A Monocerotidák meteorraj maximuma (ZHR=3)
12.11. 05:45 41 óra 47 perces holdsarló 7 fok magasan a hajnali égen
12.14. 19:00 A Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=150)
12.17. 18:36 A Szaturnusz 4,5 fokra a Holdtól (27%-os holdfázis)
12:22. 03:27 Téli napforduló
12.22. 17:07 A Jupiter 2,5 fokra a Holdtól (80%-os holdfázis)
12.22. A Merkúr alsó együttállásban a Nappal

---

A Merkúr 1-én már egy órával nyugszik a Nap után, délnyugati irányban kereshető. 4-én van a legnagyobb keleti kitérésben, 21°-ra a Naptól. Láthatósága tovább javul, 10-éig, majd innen gyorsan romlik. 22-én alsó együttállásban van a Nappal, és átkerül a hajnali égre. A hónap végén hajnalban ismét kedvező a megfigyelhetősége.

A Vénusz egész hónapban megfigyelhető hajnalban, a délkeleti égen. Láthatósága lassan romlik a hónap során. Fényessége -4,0 magnitúdó, átmérője 14″-re csökken, fázisa 0,68-ról 0,78-ra nő.

A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Jupiter a Kos csillagképben látható egész este, déli irányban. Hajnalban nyugszik. Fényessége -2,7 magnitúdó, látszó átmérője 46″.

A Szaturnusz a Vízöntő csillagképben látható kora estétől késő estéig, délkeleten. Fényessége 0,9 magnitúdó, átmérője 17″.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható egész éjszaka, délkeleten. Hajnalban nyugszik.

A Neptunusz a Vízöntő, majd a Halak csillagképben látható az esti óráktól az éjszaka első felében, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik	0h UT-kor
12. 01.	P	2460279.5	4:38:23	07:16	11:41	16:06	19:33	02:56	11:16	86%
12. 02.	Szo	2460280.5	4:42:20	07:18	11:42	16:06	20:42	03:47	11:46	79%
12. 03.	V	2460281.5	4:46:17	07:19	11:42	16:04	21:50	04:33	12:09	71%
12. 04.	H	2460282.5	4:50:13	07:20	11:43	16:04	22:57	05:17	12:28	62%
12. 05.	K	2460283.5	4:54:10	07:21	11:43	16:04	-	05:58	12:44	52%
12. 06.	Sze	2460284.5	4:58: 6	07:22	11:43	16:04	00:02	06:38	12:59	43%
12. 07.	Cs	2460285.5	5: 2: 3	07:23	11:44	16:04	01:07	07:17	13:13	34%
12. 08.	P	2460286.5	5: 5:59	07:24	11:44	16:04	02:14	07:57	13:28	25%
12. 09.	Szo	2460287.5	5: 9:56	07:25	11:45	16:04	03:23	08:40	13:46	17%
12. 10.	V	2460288.5	5:13:52	07:26	11:45	16:04	04:35	09:26	14:07	10%
12. 11.	H	2460289.5	5:17:49	07:27	11:46	16:04	05:51	10:17	14:34	5%
12. 12.	K	2460290.5	5:21:46	07:28	11:46	16:04	07:09	11:13	15:12	1%
12. 13.	Sze	2460291.5	5:25:42	07:29	11:47	16:04	08:22	12:14	16:02	0%
12. 14.	Cs	2460292.5	5:29:39	07:30	11:47	16:04	09:26	13:16	17:08	2%
12. 15.	P	2460293.5	5:33:35	07:31	11:48	16:04	10:16	14:18	18:26	5%
12. 16.	Szo	2460294.5	5:37:32	07:31	11:48	16:04	10:53	15:17	19:50	12%
12. 17.	V	2460295.5	5:41:28	07:32	11:49	16:04	11:21	16:12	21:13	20%
12. 18.	H	2460296.5	5:45:25	07:33	11:49	16:04	11:44	17:03	22:35	30%
12. 19.	K	2460297.5	5:49:21	07:33	11:50	16:06	12:03	17:51	23:53	41%
12. 20.	Sze	2460298.5	5:53:18	07:34	11:50	16:06	12:20	18:38	-	53%
12. 21.	Cs	2460299.5	5:57:15	07:35	11:51	16:06	12:38	19:25	01:11	64%
12. 22.	P	2460300.5	6: 1:11	07:35	11:51	16:07	12:57	20:14	02:28	74%
12. 23.	Szo	2460301.5	6: 5: 8	07:36	11:52	16:08	13:20	21:05	03:47	83%
12. 24.	V	2460302.5	6: 9: 4	07:36	11:52	16:08	13:49	21:58	05:05	90%
12. 25.	H	2460303.5	6:13: 1	07:36	11:53	16:08	14:26	22:54	06:20	96%
12. 26.	K	2460304.5	6:16:57	07:37	11:53	16:08	15:13	23:50	07:28	99%
12. 27.	Sze	2460305.5	6:20:54	07:37	11:54	16:10	16:11	-	08:26	100%
12. 28.	Cs	2460306.5	6:24:50	07:37	11:54	16:11	17:17	00:45	09:11	99%
12. 29.	P	2460307.5	6:28:47	07:37	11:55	16:12	18:26	01:38	09:45	96%
12. 30.	Szo	2460308.5	6:32:44	07:38	11:55	16:12	19:35	02:26	10:11	91%
12. 31.	V	2460309.5	6:36:40	07:38	11:56	16:12	20:42	03:11	10:32	85%

A Hold távolságának szélsőértékei km-ben a Föld középpontjáról / látszó átmérő ívpercben:

A Hold földtávolban: 2023. 12. 04. 19:42 KöZEI 404347 km / 29,5′
A Hold földközelben: 2023. 12. 16. 19:55 KöZEI 367901 km / 32,5′

Aszterizmus-maraton

A kaliforniai amatőr Bob Douglas egy bájos aszterizmust fedezett fel a Halak nyugati oldalán. A HD 4798 Csoport nevet a legfényesebb csillaga után kapta, de Douglas szereti Flying Wingnek (Repülő Szárny) hívni. Keresd meg 40’-re északra a 65 Piscium jelű csillagtól. Egy 10 cm-es távcsővel 47x-es nagyítással hét csillag mutatja meg magát, amelyek egy dél felé mutató háromszöget körvonalaznak. A „szárny” 5,6′ csúcstól csúcsig terjedően, és olyan csillagokból áll, amelyek magnitúdója 7,2-től 12,8-ig terjed. A névadó csillag mélysárga árnyalattal büszkélkedhet. A fényszennyezett égbolton nagyobb távcsőre lehet szükség a leghalványabb csillag észleléséhez, amely a nyugati szárnycsúcsot jelöli.

A következő aszterizmus a Renou 18, amelyet Alexandre Renou-ról neveztek el, aki a francia Astronomie Magazine folyóiratba írt erről az objektumról. A Tau (τ) Pisciumtól 37’-re nyugatra fekszik, és egy 20’-es méretű háromszög nyugati pontját jelöli, amelyet két sárga csillag alkot (6,2 és 6,7 magnitúdós). Körülbelül 25 csillag látszik szétszórva 18’-es területen már egy kis refraktorral is, de egy 25 cm-es távcsővel hihetetlen a látványa. A csillagok fele olyan formába gyűlt össze, hogy nagyon emlékeztet a Superman karakter ikonikus emblémájának S alakjára. Az S 10’x8,5’ területet fed le, a felső, szélesebb része keletre van. Talán a Krypton bolygó keringett az egyik ilyen csillag körül. 😊

Sue French: Deep-Sky Wonders, 294. o.

Az Androméda csillagképben is rábukkanhatunk aszterizmusra, mégpedig a Mirach szelleme közelében. Az NGC 404 galaxis félénken rejtőzik a Béta (β) Andromedae, azaz a Mirach-tól mindössze 7’-re dél-délkeletre. Ennek ellenére a galaxis látható egy kis refraktorral; 68-szoros nagyítással egy kicsi, kerek ragyogás, a központja felé fényesebb. Nagyobb, 35 és 46 cm-es távcsövekkel is megfigyeltük, ezekkel könnyedén látszik a nagyon fényes, 2 magnitúdós Mirach-hal egy látómezőben. Az aszterizmus az NGC 272 névre hallgat, és egyenlőszárú háromszöget alkot a Béta és Mű (μ) Andromedae-val. 25 centiméteres távcsővel, 171-szeres nagyítással 5’-es, kilenc csillagból álló csoport, amelyek 9-13 magnitúdósak. A csillagok közül öt, egy szűk kis ívet alkot, amely szoros kettőst tartalmaz; a másik négy északra fekszik.

Az NGC 272-t 1864. augusztus 2-án fedezte fel Heinrich d’Arrest. Hosszabb ideig egy korábban létezett, de idővel szétszóródott és felbomlott nyílthalmaz maradványának tartották (OCR: open cluster remnant, vagyis nyílthalmaz-maradvány). Pavani és munkatársainak 2011-es tanulmánya szerint azonban még csak maradvány sem, hanem egyszerűen a térben egymáshoz véletlenül közel látszó csillagok csoportja, amelyeknek nincs közös eredetük, vagyis ez az objektum egy aszterizmus.

Sue French: Deep-Sky Wonders, 286. o.

A Pegazus Négyszöge ilyenkor szép magasan látszik és itt is rátalálhatunk egy aszterizmusra: a Négyszög nyugati oldalán a Béta (β) és az Alfa (α) Pegasi közötti út kétötödénél. Nagy hasonlóságot mutat a szomszédos Delphinus (Delfin) csillagképpel, sőt, még a tájolása is megegyezik nagy társáéval. Négy csillag körvonalazza a kis delfin gyémánt alakú fejét, míg kettő délebbre alkotja a farkát. Dana Patchick 11×80-as binokulárral 1980-ban bukkant rá erre az elbűvölő aszterizmusra. Megmutatta a Los Angeles-i Csillagászati Társaság tagjának, Steve Kufeldnek, aki Delphinus Minornak, azaz „Kis(ebb) Delfin”-nek nevezte el. A delfin 7-es és 8-as magnitúdójú csillagai jól láthatók egy 12×36-os binokulárral, egy extra csillaggal, amely halványabb, mint a többi, a delfin orrához simul. A Delphinus Minor 1,1°-os méretű.

Sue French: Deep-Sky Wonders, 289. o.

Tavaly novemberben a „Hazai bázis” aszterizmust – 2022. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd – Vega Csillagászati Egyesület (vcse.hu), míg decemberben a „Mini-kereszt”-et ajánlottuk már – 2022. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd – Vega Csillagászati Egyesület (vcse.hu).

Idén novemberben pedig a Thompson 1 volt az egyik célpont – 2023. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd – Vega Csillagászati Egyesület (vcse.hu).

Sötétedéstől kezdve rövid ideig még megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.

 

A Kassziopeja csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M52, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és az M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.

19:00-tól látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

21:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Éjfél körül már láthatók a Hajófar és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

A Monoceros-ban az NGC 2301 nyílthalmazt is érdemes felkeresni. Már egy 5 cm-es távcsőben is látszik, sőt, binokulárokkal is észrevehető. Nagyobb távcsővel könnyen csillagokra bomlik kisebb nagyításoknál is.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2023-at és a Stellariumot használtuk a CdC mellett, december 16-i dátummal.